Semmit nem tudunk még róla szinte, hogy keletkezett pontosan, mitől keletkezett, mi volt előtte,hol a vége, mi van a vége után... és még rengeteg kérdést tudnék irni, lényeg az hogy nem tudunk semkit és ez oyan rossz érzés :D
2014. júl. 11. 13:14
1/7 anonim válasza:
A semmit nem tudunk azért túlzás. Nagyon sok mindent tudunk, de persze közel sem mindent. És a tudásunk folyamatosan növekszik. Úgyhogy én bízom benne, hogy egyszer mindent tudni fogunk, ami tudható az Univerzum keletkezéséről és működéséről. Persze nem vagyunk jósok, így biztosra senki nem mondhatja meg, de ha visszanézel az elmúlt évszázadok fejlődésére, szerintem több mint megalapozott a bizakodásom.
2014. júl. 11. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 A kérdező kommentje:
Ez igaz, de ha azt nézzük hogy ahhoz is még kb 20 év kell hogy az ember eljusson a Marsra, akkor mégis mennyi időfog kelleni ahhoz teljesen megértsük es feltérképezhessük?
2014. júl. 11. 13:22
3/7 anonim válasza:
Valószínűleg soha nem fogunk MINDENT tudni róla. Minden egyes megválaszolt kérdés legalább két másikat szül: Miért, és hogyan? Ennek a kérdéssorozatnak gyakorlatilag soha nem lesz vége, mert bármilyen aprólékos választ is találunk egy valami jelenségnek a magyarázatára, bármilyen részletesen is térképezünk fel egy folyamatot, e két kérdéssel mindig tovább lehet fűzni a láncot. De ez valójában nem is baj, mert vajon mi a lópikulát kutatnánk azután, hogy már mindent megtudtunk? :D
2014. júl. 11. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
A hullámmechanika (kvantummechanika) alapelveinek egyik lefektetője, Heisenberg (1927) óta tudjuk, hogy az anyagi világ megismerésének vannak nem mérési pontatlanságból adódó korlátai is.
Tehát nem, soha nem fogunk mindent tudni az Univerzumról.
2014. júl. 11. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
A legjobb tudomásom szerint a határozatlansági reláció mikroszkopikus objektumokra vonatkozik.
Egyébként azt mi sosem fogjuk igazolni, hogy mindent tudunk, legfeljebb minden általunk ismert jelenséget meg tudunk magyarázni és a kérdések logikai láncát ésszerű mértékig meg tudjuk válaszolni. De lehetnek olyan mélyebb összefüggések, furcsa jelenségek, objektumok, anomáliák amiket esetleg még akkor sem fedezünk fel. És azt, hogy mindent tudunk valójában sosem tudjuk igazolni, hiszen össze kéne vetni az összes megismerhető tényt az általunk megszerzettekkel. De az összes megismerhető tény számáról nincsenek pontos információink, így tehát érdemben nem tudjuk összevetni a két értéket.
2014. júl. 11. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
A minden megértése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a valóság minden elemét leképezzük a tudatunkba. Tudatunk kialakulása a idő és térbeli léptéken nagyjából azonos, környezetünk hozzávetőleges leképezésére alakult ki. A világegyetemben lezajló folyamatok minden irányban jóval eltérő léptékűek, ezáltal egészen más struktúrájúak. Ez egy kicsit olyan, mint a Föld felszínéről rajzolt sík térképek. Lehetnek nagyon jók, főleg egy kis részletet kiragadva, de olyat nem lehet készíteni, ami a teljes felszínt jól adja vissza.
2014. júl. 11. 23:42
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
#5: "A legjobb tudomásom szerint a határozatlansági reláció mikroszkopikus objektumokra vonatkozik."
Igen, és? Az Univerzumról elsősorban mikroszkopikus részecskékből nyerünk információt.
"...a kérdések logikai láncát ésszerű mértékig meg tudjuk válaszolni"
Logikailag érvelsz, de nincs annyi logikád, hogy a makroszkopikus objektumok mikroszkopikus részecskékból épülnek fel, ezért makroszkopikusra is vonatkozik természetesen a megismerés korlátja, már logikailag is... :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: