Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért az 5d-alhéj kezd előbb...

Miért az 5d-alhéj kezd előbb feltöltődni a 4f helyett, és a 6d az 5f helyett?

Figyelt kérdés

A lantán (La) e- szerkezete: [Xe] 5d1 6s2

Tehát a 4f-alhéj helyett az 5d kezdett el töltődni, pedig ha kiszámoljuk, a 4f-alhéj energiaszintje a kisebb.

4f: n= 4, l= 3, 4+3= 7

5d: n= 5, l= 2, 5+2= 7

Vagyis a fő-és mellékkvantumszámuk összege azonos, de a főkvantumszám 4f esetében kisebb, így ennek kisebb az energiaszintje. Mégis az 5d kezd töltődni. Ugyanez a helyzet az aktíniumnál (Ac) is: Az 5f helyett a 6d-re kerül egy elektron.

A lantanoidák 4f- és 5d-, illetve az aktinidák 5f- és 6d-alhéjai közt mintha teljesen rendszertelenül "ugrálnának" az elektronok. A cériumnál (Ce) nem az 5d töltődik tovább, hanem a 4f-re kerül egy elektron, aztán a prazeodimiumnál (Pr) már csak a 4f-en vannak elektronok.

A tóriumnál (Th) viszont a 6d töltődik tovább, ahelyett, hogy a cériumhoz hasonlóan az 5f-alhéjra kerülne egy e-.

És még számos f-mezőbeli elemnél megfigyelhető ez az össze-vissza töltődés.

Kérem, magyarázza ezt el nekem valaki, figyelembe véve, hogy most készülök gimnáziumba.



2016. aug. 8. 11:57
 1/6 anonim ***** válasza:
Az f-héj energiája nagyobb, mint az eggyel nagyobb főkvantumszámú d-héj energiája. Ez van. Az f-mező elemeinél töltődnek "össze-vissza" a héjak, de valójában kissé bonyolultabb kvantumkémiai kölcsönhatások szabják meg a feltöltődést.
2016. aug. 8. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm. Gondolom, azokat a bonyolult kvantumkémiai kölcsönhatásokat úgysem érteném meg.
2016. aug. 8. 13:34
 3/6 anonim ***** válasza:
De, megértenéd ha jól magyarázzák. Én nem tudok jól magyarázni.
2016. aug. 8. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Nem baj, ha az iskolában megkérdezem a tanárt, biztos elmondja.
2016. aug. 8. 15:26
 5/6 anonim ***** válasza:
100%
Természetesen a dolog onnan indul, hogy az atomi elektronok (kötött állapoti) energiáját nem csak a főkvantumszám határozza meg, mivel az elektronok nem csak a maggal hatnak kölcsön, hanem egymással is, és nem csak egy tulajdonságuk révén. Pl. belsőbb alhéjak árnyékoló hatása, LS vagy JJ csatolás, nagyobb atomoknál relativisztikus hatások. Így aztán a "ha kiszámoljuk" már nem is annyira egyszerű történet. Egy biztos: a mérések és megfigyelések szerint ez van, és egész jól le lehet modellezni a dolgot egyetemi szinten, és a gyógyszervegyészek még a molekulákkal is tudnak mit kezdeni a kvantumkémiai modellezés módszereivel.
2016. aug. 11. 00:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm. Hát akkor legalább egyetemen biztos bővebben tanulunk erről.
2016. aug. 11. 10:46

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!