Légkör nélküli bolygón szabadesés?
> „Végig gyorsulna a test a becsapódásig mert nincs közegellenállás?”
Igen.
> „Mekkora sebesség érhető el így?”
A szökési (vagy más néven: második kozmikus) sebesség a felső korlát, ha álló helyzetből indul. Ez a Föld esetében körülbelül 44 000 km/h, a Holdéban 8600 km/h, a Jupiterében 213 000 km/h.
> „elméletileg túlléphető a fénysebesség így?”
Nem.
> „ha nagyon magasról és nagyon nagy bolygó felé zuhanna a dolog?”
Még így sem, de ha elég nagy az égitest tömege, és elég kicsi a sugara, akkor már relativisztikusan kell számolni. (Lásd fekete lyuk és Schwarzschild-sugár, ami VÉLETLENÜL pont annyi, mint ami klasszikusan is kijön.)
A leggyorsabb tömeggel rendelkező test amit valaha ember látott a naprendszerünkben a fénysebesség 0,66 ezrelékével 700000km/h-val repesztett!
Igen ez még az 1%-a sem volt a fénysebességnek, pedig a naprendszeren kívülről zuhant egy bazi nagy tömeg (nap) felé, légüres térben!
Sem fegyvereink, sem rakétáink sebessége még csak meg sem közelíti ezt!
De még talán kísérleti környezetben sem hoztunk néhány atomnál (részecskegyorsítóban) nagyobb tömeget ilyen sebességre!
Még a meteorbecsapódási kutatásoknál kilőtt pici alumíniumgolyó sem közelíti ezt!
És te jó ég hol van ehhez még a fénysebesség!
Kérdező gondold ezt át még 1x. :)
Forrás:
Idézek: "a fénysebességet sose érheti el tömeggel rendelkező test xD"
Nos, volt amikor a fizikusok úgy tartották a 100 km/h sebességbe már belehalna az ember.
Aztán azt is lehetetlennek tartották, hogy valaha képesek leszünk átlépni a hangsebességet.
Aztán mikor átléptük a hangsebességet is akkor még mindig úgy tanították a fizikatanárok, hogy a szökési sebességet lehetetlen átlépni. Azt is átléptük.
Fogalmazzunk úgy inkább, hogy a jelenlegi fizikai ismereteink szerint és a jelenlegi technikai szintünkön nem vagyunk képesek meghaladni a fénysebességet.
Biztos vagyok benne, hogy lesznek még nagy fizikai felfedezések. Mostanában is voltak (gravitációs hullámok)
Ahogy új technológiák is lesznek. Például jutottunk el arra a szintre hogy már van egy kísérleti hajtóművünk ami nem igényel üzemanyagot, csak energiát.
30 évvel ezelőtt még a fekete-fehér TV-nek is nagyon örültünk gyerekként. Ma meg a telefonom nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkezik, mint az akkori szuperszámítógépek.
És mi lesz itt még mire újabb 30 év eltelik? :)
Egyébként még azt sem tudjuk mi is pontosan a tömeg. Ha az atomfizikusok egy napon rájönnek, akkor talán a tömeget is képesek leszünk manipulálni. Akár negatív irányba is.
Az hogy a természetben nem észlelünk fénysebességnél gyorsabb jelenségeket még nem jelenti azt hogy fizikailag totálisan lehetetlen.
Einstein nagy elme volt, de voltak dolgok amikben ő is tévedett. De nem is állította sosem, hogy ő mindent tud a fizikáról. Egyszerűen csak többet tudott mint mások :)
#5: ne zavarjon, hogy a rel. elmélet teljesen bizonyított, éppen például a fénysebességgel kapcsolatos megállapításai.
Egyáltalán nem arról van szó, hogy addig igaz, amíg egyszercsak nem jár erre valami, ami gyorsabb.
Wadmalac, ne zavarjon, hogy a teljes Newtoni fizika hasonlóan teljesen igazolt volt. Mai napig nagyon jól használható a saját szintjén. Aztán jött Einstein...
Az egész emberi civilizáció csak néhány ezer éves, ami csak egy pillanat az univerzumunk történelmében. Ostobaság azt képzelni, hogy ez a pillanat elég volt ahhoz hogy mindent megértsünk.
Einstein sem értett meg mindent. Olyat sosem állított hogy ő mindent tökéletesen tudna. Sőt kimondottan azon a véleményen volt, hogy még sok-sok felfedezni való van és az ő élete ahhoz kevés, hogy azt mind felfedezze, megértse.
Na meg ott vannak jó példának a részecskék. Einstein után még sokáig azt hitték hogy a protonok, neutronok és elektronok bonthatatlanok, ők az "elemi részecskék", ezt bizonyára még ti is így tanultátok az iskolában.
Nos azóta az atomfizika fejlődött egy csöppet és már tudjuk, hogy bizony azok is tovább bonthatók. Kvarkok, Glüonok, Müonok, Bozonok, hagy ne soroljam...
> „A max elérhető szabadesési sebesség akkor megegyezik a szökési sebességgel?”
Igen. Illetve nagyobb, ha nem feltétlenül nyugalmi helyzetből indul a test. Legalábbis a klasszikus mechanikában, de talán még a speciális relativitás elméletben is. Ez a folyamatok megfordíthatósága miatt így kell legyen. (Szóval ha a Newton-egyenleteknek megoldása egy pálya az adott irányú sebességgel, akkor az ellenkező irányú sebességgel is az lesz, csak mások a kezdőfeltételek. Így nagy vonalakban.) És akkor hogy így felvetetted a problémát kicsit Google-öztem, és az általános relativitás elméletben is igaz ez az elv, de ott be kell vezetni hozzá „fehér lyukakat”, amiket mivel nem észlelünk, nem tekintünk fizikai megoldásnak, csak a matematikából jönnek ki, ha elhisszük a megfordíthatóságot (reverzibilitást). Lásd itten:
Oké, ez nem pont a kérdésre a válasz, kicsit terelés, de remélem, azért érdekes… Amúgy az ált. rel. enged fénysebességnél gyorsabb mozgást, például ha fordulsz egy kört, mondjuk 1 másodperc alatt napfelkeltekor, akkor neked olyan, mintha közben a Nap 1 milliárd kilométert tett volna meg közben körülötted (2*pi*R, R = 150 millió km). Sajnos mélyebben sosem tanultam ált. rel.-t, így fekete lyukaknál gőzöm nincs, hogy mi van. (És ez már talán válasz a kérdésre. Talán még annyi kiegészítés, hogy akármilyen közel is legyél a fénysebességhez, lehetsz hozzá még közelebb, pl. ha megfelezed a távolságot, mint a valós számoknál. Tehát bármikor gyorsulhatsz, de ettől még nem feltétlenül éred el a fénysebességet.)
Ha véletlen járatsz KöMaL-t, akkor az utolsó bekezdésemben (17:28-as válasz) a 'véletlenül'-t ebből a KöMaL-cikkből szedtem:
Talán előbb-utóbb (inkább utóbb) felkerül az internetre is. Vagy valaki sunyi módon beszkenneli és megosztja, amivel kárt okoz a KöMaL-nak.
> „Kicsit zavaros”
Szerintem nem csak kicsit.
A szökési sebességekhez kis pontosítás (mert néhol becsapott a memóriám, máshol meg bénán kerekítettem):
Föld: 40 320 km/h,
Hold: 8 552 km/h,
Jupiter: 216 720 km/h (azt a magasságot tekintve felszínnek, ahol 1 atm a nyomás, a felette levő légkört természetesen elhanyagolva).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!