Miért fontos az emberek számára az önkifejezés?

Erre van külön kifejezés? Én eddig is ilyen voltam...

Nem tudom egyébként, sok ember amúgyis álszent és akkor is vigyorog, amikor rohadtul boldogtalan. Azért vannak önkifejezések, amelyek hamis érzelmet tükröznek.

Az embernek, mint társas lénynek van egy olyan ősi igénye (ösztöne?), hogy a csoportra hatással legyen, a társak figyelmét magára vonja, esetleg valamilyen rangot elérjen a hierarchiában. Rang alatt most olyasmire kell gondolni, hogy felnéznek rá, bulikirálynak, vagánynak tartják, adnak a szavára, vagy egyszerűen csak figyelnek rá. Magunkon is tapasztaljuk, hogy ha észre sem vesznek egy csoportban, akkor az rossz érzés, de ha sokak (pozitív) figyelmét magunkra tudjuk vonni, akkor az jó. (Nem arra gondolok, hogy a táncparketten letoljuk a gatyát.)

Az "önkifejezés" elég tág fogalom, ezernyi módja van, de valahol mind erre az igényre vezethető vissza. Van aki szokásos módon fejezi ki magát (öltözködés, frizura) és van, aki extrém módon, ha másképp nem megy.