Ha szódabikarbónát ecettel elpezsegtetünk akkor az így maradt oldat mire képes?

Úgy látom, nem értetted ezt a kiragadott mondatot, aminek amúgy a lényegi információhoz nincs is köze. Ezzel azt akartam mondani, hogy a CELLULOID nem azonos a CELLULÓZzal. A celluloidot cellulóz-nitrátból állítják elő, szintetikus anyag, a természetben nem fordul elő.

Az alapkérdésre, hogy akkor mégis hogyan lesz NaOH a süteményemben (mert szerintem szóda lesz benne), nem adtál választ.

"Elárulnád, hogy ezek hogy befolyásolják a szódabikarbóna bomlását? Mert az attól még elbomlik magas hőmérsékleten, és az általam felírt reakció szerint. Ha nem így lenne, nem lenne szén-dioxid, hogy felfújja a tésztát. "

Igen elbomlik, de pont úgy ahogy leírtad, csak akkor ha a 2 molekula (had idézzelek "2 NaHCo3") ténylegesen közel van egymáshoz!

A valóságban Kb 1 a millióhoz a NaHCO3 a többi egyébhez képest, szóval nem túl valószínű (500g liszt 20g szódabikarbóna tömegaránya is csak 0.04, meg lehetne mólban és molekulaszámban is adni...)!

Ha nincs 2 ilyened egymás mellett a hő hatására akkor is elbomlik és CO2 szabadul fel, csak nem a másik szódabikarbónával hanem pl fehérjével vagy keményítővel lép reakcióa, így a visszamaradó termék is más lesz.

"Ha a karbonát vizes közegben lenne oldva, a hidrolízise során keletkezhetne OH-. Mivel a süteményben nem oldatban lesz, ott bizony szóda (Na2CO3) marad. "

Hát nálatok elég furán sütik a sütit. Víz nélkül...

Forrósítod a száraz szódabikarbónás lisztet vagy mi?

De ha csak tojással kevered annak is magas a víztartalma.

Viszont legtöbbször azért vízzel kell összegyúrni sütés előtt.

Így az bizony egy oldat, elég sűrű és viszkózus de oldat!

Bizony hogy hidrolizál! :)

Elárulom, hülyeségről vitázunk, mivel sütésnél nem (csak) hőbomlást szenved a NaHCO3, hanem főként valamilyen jelenlévő sav hatására bomlik:

HCO3- + H3O+ = CO2 + 2 H2O

Egyébként szívesen folytatom az eszmefuttatást, mindig van mit tanulni. :D

"Nálunk mikor sütik a sütit, akkor a sütőben elpárolog a víz, ami tudtommal 100 celsiuson forr, és nem gondolom, hogy ott már bomlik a szódabikarbóna :)"

Hát pedig 50C-on bomlani is tudna már SZÁRAZON!

[link]

Az iménti cikkből "Olvadáspont 50 °C, 50 °C-on bomlik"

A "probléma" hogy a sütiben nem száraz! És az egyébként nem kevés víznek is időbe tellik azért elforrni a sütiből.

Gondolom nem múmiaszáraz sütit csináltok. :)

Ha és amíg puha az a süti akkor bizony tele van vízzel!

És ha kint hagyod kiszárad és ehetetlenül kemény lesz (Azaz mumifikálódik de legtöbbje közben meg is penészedik már csak azért sem ehető.).

"A sok keményítő láncba kapcsolásával pedig nem keletkezik cellulóz, a keményítő ui. alfa-D-glükóz, a cellulóz pedig béta-D-glükóz monomerekből épül fel. Nézz utána a cellulóz bioszintézisének."

Te pedig nézz utána a glükóznak:

[link]

"Éppen ezért a gyűrűs D-glükóznak kétféle anomer módosulata lehetséges: α-D-glükóz és β-D-glükóz (α-D-glükopiranóz és β-D-glükopiranóz) .

Az α és a β alak átalakulhat egymásba. "

Az alfa és béta változat ÁTALAKULHAT EGYMÁSBA!

Vagyis a növény "dönt" arról mit szeretne építeni.

Másrészt lehet hogy az így létrejött láncot már nem keményítőnek hívjuk.

Viszont kémiai felépítése mindkettőnek TÖK UGYANAZ!

Csak a kötésszögekben van különbség!

Nem látom értelmét a további vitának!

Nagyon másfelé mentünk már el...

Kérdező ha van még kérdésed szívesen megválaszolom.