Ha a gázok oldhatósága a hőmérséklet csökkentésével nő, akkor a gázok oldhatóságára nem igaz a túltelített-telített oldat fogalma? Vagy igen?

Ha a túltelített - telítet oldat "fogalmat" - amit az oldhatóság - hőmérséklet függésre értesz szilárd anyagok többségének esetére (vagyis, a hőmérséklet csökkenésével csökken az oldható mennyiség) azt jelenti, hogy melegebb oldatban több anyag kell a telítettség eléréséhez, akkor nem igaz ez a "fogalom".

Azért írom idézőjelben a "fogalom" szót, mert ilyen fogalmat, törvényt, szabályt nem ismer a kémia.

A fizikai kémia az egyfázisú rendszerek (itt oldatok) esetében a kémiai potenciálra bízza a külön fázis megjelenését : amíg az oldott anyag kémiai potenciálja kisebb az oldatban mint az oldattól eltérő fázisban (szilárd vagy gáz) a folyamat az oldódás irányába folyik. Egyensúlyban (telített oldat) a külön fázisban lévő anyag kémiai potenciálja megegyezik az oldatban levő anyag potenciáljával.

Ha ilyen szemléletű fogalomrendszert használunk, akkor egyértelműen igaz mind gázokra, mind folyadékokra a hőmérséklet - oldhatóság definíció, és pontosan megmagyarázza a gázok oldékonyságának negatív hőmérsékletfüggését: ugyanis lényegesen gyorsabban nő a kémiai potenciál az oldatban a gáznemű anyagok esetében, mind a szilárd anyagok esetében a hőmérséklet növekedésével.

és még nem kezdtük el boncolni a binodális/spinodális diagrammok esetét, ami gyakorlatban az egyensúly kialakulásához szükséges idő meglétére/nem meglétére utal.

(hideg kóla esete a palackozáskor)