Ha vannak párhuzamos univerzumok, akkor vannak merőlegesek is?
Úgy gondolom, hogy velünk párhuzamos univerzumok, amik tegyük fel, hogy vízszintesek, az idő x sebességgel telik.
A nem párhuzamos univerzumok, pedig metszik egy-egy pontját a hozzánk párhuzamos univerzumoknak, és ott az idő sejtésem szerint x/cos(alfa) sebességgel telik.
Ki mit gondol erről?
Honnan tudjuk, hogy ez a 4D+idő euklidészi-e vagy sem?
Meg ha érzékelhetjük a gravitációt, akkor az elektromágneses mezőket is, nem?
"Honnan tudjuk, hogy ez a 4D+idő euklidészi-e vagy sem?"
Ki lehet mérni.
"Meg ha érzékelhetjük a gravitációt, akkor az elektromágneses mezőket is, nem?"
Nem, az másképp működik. Az biztos, hogy a mi terünkhöz kötődik.
"Ki lehet mérni."
Hogy lehet kimérni?
" "Meg ha érzékelhetjük a gravitációt, akkor az elektromágneses mezőket is, nem?"
Nem, az másképp működik. Az biztos, hogy a mi terünkhöz kötődik. "
Miért másképp és miért vagy olyan biztos benne, hogy csak a mi terünkhöz kitődik?
Nézd:
1: rajzolni kell egy jó nagy háromszöget és megmérni a szögeit.
2: ha kukkot nem értesz hozzá, akkor fölösleges kérdezni. Ha nem tudod, mi az a mágnesesség és a gravitáció, és hogyan működnek...
"Miért másképp és miért vagy olyan biztos benne, hogy csak a mi terünkhöz kitődik?"
Hát mondjuk mert az elektromágneses kölcsönhatás tenzoregyenlete 3 dimenzióban felírható, a gravitáció meg nem. Már maga a gravitációs térgörbület értelmezhetetlen 3 dimenzión belül.
Ezért van az, hogy ha egy pontszerű dipól antenna sugározni, akkor csak a mi 3 dimenziónkba sugározná szét az energiát és a 4. dimenzióban nem veszne el több?
A gravitáció miért nem írható le 3D-s képletekkel?
A Riemann geometria története amúgy nagyon érdekes. :D Utánaolvashatsz, ha érdekel.
Euklidész 5 kijelentéssel határozta meg az euklideszi tér szabályait:
1. Egyenes vonal húzható bármely két pont között.
2. Egy egyenes meghosszabbítható a végtelenségig.
3. Tetszőleges középpont köré tetszőleges sugarú kör rajzolható.
4. Bármely két derékszög egyenlő egymással.
5. Ha egy egyenes úgy metsz két másikat, hogy az egy oldalon fekvő belső szögek összege két derékszögnél kisebb, akkor a két másik egyenes találkozik egymással, ha végtelenül meghosszabbítjuk őket, éspedig azon az oldalon, ahol a szögek összege kisebb két derékszögnél. (=a párhuzamossági posztulátum)
Sokáig kérdés volt, hogy az 5. posztulátumot külön ki kell emelni, vagy pedig levezethető a többi 4 törvényből. Végül egy csomó matematikus (akiket itt nem sorolok fel egyenként) elkezdett megpróbálni olyan rendszereket gyártani, ahol az 5. törvény NEM érvényes.
Riemann mondta ki, ha jól tudom, hogy ha az 5. posztulátumot igaznak vesszük, akkor egy háromszög belső szögeinek összege 180 fok. Ha NEm nem vesszük bele, akkor a válasz "bármennyi". :p
A relativitáshoz azért van szükség nem-euklideszi megközelítésre mert maga a tér nem egyenletes, hanem "hepehupás". Ráadásul az idő múlása is ennek a függvényében változik.
Amúgy ennek nem sok köze van a sugallmazásodhoz, tekinthetjük kiigazításnak is végülis,...csak...
Nem egészen értem, miért telne egy másik univerzumban máshogy az idő. Felteszem, annak is megvan a saját topólogiája, miért hatna rá a miénk, ami nem is a sajátja?
Fel lehetne tenni a kérdést, hogy hiogyan telne ott az idő a MI univerzumunkból nézve, de ez megint kérdéseket vet fel...
Azt tudom elképzelni, hogy a metszéspontban van egy féreglyuk, és átmész, visszajössz, és megnézed az eltelt idő különbségét. De ekkor se lenne különbség.
"miért telne egy másik univerzumban máshogy az idő"
Mert mások a tulajdonságai. Ezért aztán tényleg érdekes lenne, hogy a találkozásnál mi történik.
De még nálunk sem telik egységesen az idő mindenkinek.
Köszönöm #17-esnek a részletes választ!
Miért telne máshogy az idő?
Nos, azért, mert úgy gondolom a mi multiverzumunk (talán?) fénysebességgel halad előre az időtengelyén, feltéve, hogy nyugalomban van. Minden test állandó fénysebességgel megy a téridőben: ha nyugalomban van, akkor fénysebességgel halad előre az időben. Ha nincs nyugalomban, akkor vmivel vissza vesz a időtengelymenti sebességéből, méghozzá pont annyit, hogy az abszolút sebessége a fénysebesség legyen. Ezért telik minden más sebességgel haladó testnek máshogy az idő.
És én ezt vonatkoztatom a nem párhuzamos multiverzumokra is.
Az n-dimenziós (sőt, végtelen dimenziós) matematikai tér egy dolog. Elég jól definiálva vannak benne a műveletek, így a párhuzamosság és merőlegesség fogalma, feltételei. Erről lehet mesélni mindenféle érdekességeket mindazoknak, akik ezt nem ismerik.
Az univerzum viszont az az anyagi tér, amelyben vagyunk mi magunk, és erről azt tudjuk, hogy 3 dimenziós. Se több, se kevesebb. Benne az anyagi világ eseményei zajlanak, amelyek időnként bonyolultak, és könnyebben (rendezettebben, összefogottabban, áttekinthetőbben) meg tudunk magyarázni dolgokat, ha bevezetjük a 4. dimenziót, amelyet idődimenziónak nevezünk. De minden pillanatban tudnunk kell, hogy ez egy absztrakció. Ebben a térben néhány esemény könnyebben fogalmazható meg, mintha nem így járnánk el.
További univerzumok pedig nincsenek, se több, se kevesebb dimenzióban, és semmiféle szögállásban. Amiket a meglévő, érzékelt univerzumunkon (amit még csak kis szeletét ismerjük) kívül mondunk, az fikció, emberi képzelet. És persze az ember bármit el tud képzelni. Viszont azon vitázni, kétségbe vonni, vagy éppen mellett érvelni, merőben fölösleges időtöltés. Mindenkinek igaza lesz, ha amúgy nem mond hülyeségeket. Mert ha nem, ki fogja cáfolni? Vagy bizonyítani?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!