A Holdunk képes lenne 36km magasan Geoszinkron pályán keringeni? Ha igen ez milyen következményekkel járna?
A Föld átlagos sugara 6372km a Rotche határ ennek 2.44 szerese. Azaz 15547km. A Hold sűrűsége valamivel kisebb mint a föld, de nem sok a különbség. A Geoszinkron pálya 36000km-en van azaz ezen jóval túl, tehát a Hold kibírná nem esne szét.
Saját tengely körüli forgása is gyorsabb lenne, hogy továbbra is mindig ugyanazt az oldalát mutassa felénk.
Mivel így 24 óránként egyszer nem csak megkerüli a földet, de fordulnia is kellene 1-et.
Jól gondolom-e a következőket?
- 10X közelebb keringene mint most, így legalább 10X fényesebb és nagyobb lenne az égen? Vagy ez nem Lineárisan működik?
- Árapály jelenség megszűnne, a földrészeket tengerpartokat és a szárazföldek elhelyezkedését átrendezné? Mert szerintem alatta és a túloldalon jelentős vízszint emelkedéssel járna míg a többi oldalon jelentős tengerszint csökkenéssel. És ez az árhullám nem mozdulna többé.
- Képesek lennénk-e merev összeköttetést létesíteni lift/cső/torony stb formájában?
Vagy egyéb problémák miatt ez nem sikerülhet? Hiszen a Hold felőli részt a Hold a Föld felőlit a Föld vonzza, és így a gravitációs 0 ponton óriási szakítóerő hatna a szerkezetünkre?
- Milyen egyéb dolgokat vetne még föl egy ilyen Pluto-Charon szituáció a Föld-Hold viszonyban?
"- 10X közelebb keringene mint most, így legalább 10X fényesebb és nagyobb lenne az égen?"
Nem 10*, 100* - de ugyanolyan fényes maradna, csak az égbolt nagyobb részét takarná, ezért jönne róla több fény.
"Árapály jelenség megszűnne, a földrészeket tengerpartokat és a szárazföldek elhelyezkedését átrendezné?"
Igen - emiatt aztán nagyon jelentős kipusztulások lenének mindenhol.
"Képesek lennénk-e merev összeköttetést létesíteni lift/cső/torony stb formájában?"
Elvileg igen.
"a gravitációs 0 ponton"
A mai legerősebb anyagok se nagyon bírnák - viszont ez csak gyakorlati korlát, elvben megoldható.
Ilyen helyzetben csak a libráció mértéke és frekveinciája jelentene problémát egy űrliftnek. Tacoma híd?
Amúgy VAN már olyan anyagunk, ami alkalmas lenne, több fajta is. Csak nagyiparilag még nem tudjuk-próbáltuk gyártani, mert a beindítási költségek állati magasak.
Bocsánat most látom csak a kérdés kiírásában elkövettem egy hibát: 36000km magasan!
(36km-en még héliumballonok szálldosnak. :)
Utánanéztem ennek a librációnak. Ma is tanultam valami újat. Köszönöm. :)
"Tacoma híd?"
Az vibráció volt! Harmonikus rezgés, "begerjedt" a rendszer! :)
Teljesen más! Semmi köze a librációhoz!
"Az vibráció volt! Harmonikus rezgés, "begerjedt" a rendszer! :)
Teljesen más! Semmi köze a librációhoz!"
Ne zavarjon meg, hogy a két szó csak egy betűben különbözik.
A libráció is lengés, annak is van egy frekvenciája és az is okozhat interferenciát, gerjedést.
Mondhatnám azt is, hogy a libráció is egy nagyon hosszú periódusidejű vibráció. Nem tudom, hogy mennyi lehet a sajátfrekvenciája egy, a geoszinkron pályáig nyúló feszített kötélnek (főleg, mert a feszítettség mértékén is múlik ugyebár, nem csak a lengő hosszon), de előfordulhat egy felharmonikus átfedés a librációval, és akkor bizony szétcicnálhatja a kötelet.
"A Geoszinkron pálya 36000km-en van azaz ezen jóval túl, tehát a Hold kibírná nem esne szét."
Miért pont 36 ezer km magasan van a geoszinkron pálya?
Miért esne szét a Hold ilyen magasságban? Mitől? Mi okozná?
"Miért pont 36 ezer km magasan van a geoszinkron pálya?"
Mert ott a Föld szögsebességéval azonos keringésnél a gravitációs vonzást pont kiegyenlíti a centrifugális erő.
"Miért esne szét a Hold ilyen magasságban? Mitől? Mi okozná?"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!