Nemzetek közötti kereszteződés milyen következményekkel jár?
Észrevettem egy olyan közepesen erős összefüggést, hogy a nemzetek közötti kereszteződés jól tud elsülni, főleg az értelmi képesség terén. Ezen belül az olyan nemzetek közötti keveredésnél vettem ezt észre legerősebben, amely két nemzet ugyanabból az emberi rasszból származik és a keveredés aránya 85-90% az egyik nemzetből, és 10-15% a másikból.
Genetikai alapú nemzet definíció nem létezik, ami tökéletesen leír egy nemzetet, de tökéletesnél kicsit rosszabbak léteznek.
Amire gondolok, a 85%-15% keveredéséről, hogy van a géneknek valami egymást kijavító szokása, hogy ha az egyik szülőben rossz egy gén, a másikban jó, akkor a jó(aktív?) öröklődik. Ha 50-50 %-os a keveredés akkor is észrevenni valamennyi javulást, de a 85-15-nél látványosabb. Talán olyasmi lehet a magyarázat, hogy az a bizonyos jó gén felülírja a rosszat jobban érvényesül 85-15%-nál, mivel a 85%-os lehet a domináns, és azt csak ott írja felül a 15%-ahol a 85%-nak hibái vannak.
Rövidebben:
A 85% egyik nemzet és 15% másik nemzet a legjobb.
A következő az 50% egyik nemzet, 50% másik nemzet.
És a legrosszabb az egy nemzeten belüli keveredés.
Kérdés:
Mitől jobb a 85-15, mint az 50-50?
És mitől jobb az 50-50, mint a nemzeten belüli keveredés?
Korai stádiumban van ez az elképzelés, gyenge definíciókon nyugszik, mint pl. nemzet, jó gén, meg hasonlók.
Logikailag olyasmiig el tudok jutni, hogy a nemzeten belüli keveredés azért rosszabb, mint az 50-50%-on két nemzet közötti keveredés, mert lehetnek olyan hibák, amik elterjedtek egy nemzeten belül és már nem tudják egymást kijavítani, míg egy másik nemzetben meg lehet, hogy a jó gén van elterjedve, így a keveredés kijavít olyan hibát, amit a nemzeten belüli keveredés nem tudna.
Talán a 85%-nál érdemes megnézni, hogy hogyan lehet odáig eljutni. Első keverése két nemzetnek 50-50%-os lesz, második keveredésből lesz 25%-os (és 75%-os is lehet), harmadik keveredésből 12,5%(és 87,5%), ami nagyjából a tárgyalt szint. Lehet, hogy az első generációs keveredés, ami 50-50%-ot ad, más csak a jó gének mennek tovább, és a következőben hiába már csak 50%-van, de azok már a szelektált jobb gének, és így tovább, viszont ezt nem magyarázza meg, hogy miért áll meg 15% környékén a javulás. Egyáltalán megáll?
És mi a helyzet az új mutációk megjelenésével? Csökkenti a nemzetkeveredés a mutációk számát?
válasza:
válasza: válasza:A keveredés inkább annyiban érdekes, hogy ha eléggé különböző gének találkoznak össze, abból sok jó (vagy sok rossz) is kisülhet.
De az embereknél annyira kevés a különbség a génekben, hogy ez alig számít valamit.
válasza:"Genetikai alapú nemzet definíció nem létezik, ami tökéletesen leír egy nemzetet, de tökéletesnél kicsit rosszabbak léteznek."
Nem, tökéletesnél kicsit rosszabb genetikai definíciója sem létezik a nemzetnek, olyannyira, hogy a nemzet fogalma genetikailag egyáltalán nem definiálható (illetve, hogy egész pontos leszek, definiálható, csak éppen így a genetikai nemzetfogalomnak semmi köze nem lesz a hagyományos nemzet fogalomhoz, így nem sok értelme).
Az emberek közötti genetikai különbségek nagy részéért a véletlenszerű variancia felelős, pusztán egy töredékéért felel a kontinensek népcsoportjai közötti különbség, illetve az egy kontinensen élő csoportok közötti különbség (kb. 8-8 %).
Genetika a témakör, nem a népviselet.
A 8% az kevés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!