Ha a számítógép teljesítménye nem éri el az emberi agyét, akkor a számítógép miért tud olyan gyorsan számolni hozzánk képest?

A számítógépek között is vannak különböző célokra fejlesztett célszámítógépek. Lényegében leegyszerűsítve ez az agy és a személyi számológép közti különbség is.

Számítógépeket arra a célra tervezünk, amire akarunk.

Lehet, hogy egy nap képesek tetszés szerint igényre szabható biológiai számítógépeket is létrehozni.

Amíg a biológia nem ér el arra a szintre, akkor csak azok a "modellek" állnak a rendelkezésre, amikkel a természet megáldott minket - az emberi és állati agyak.

(Hozzátenném, hogy az állatok agyai is sok szempontból máshogy járnak, mint a miénk - egyes dolgokban gyengébbek, másokban erősebbek, amilyen célra az adott állat alkalmazta. Lásd a ragadozómadarak félelmetes részletelemző képességét (mert 100 méter magasból fel kell ismerniük egy nyulat a fűből), vagy a házikutyák és macskák más érzékszervre koncentráltabb agyait. Vagy például egy T-Rex agya szinte teljesen mozgásközpont (a kisagy/cerebellum hatalmas, a többi kicsi), hogy hatalmas teste egyensúlyát vadászat közben is meg tudja tartani.)

A számítógépeket réges-rég arra optimalizáljuk, hogy matekból jók legyenek.

Az embernek -evolúciós szempontból - aránylag kevés előnyt biztosítana, hogy 1 mp alatt meg tudja mondani: mennyi 754383 x 573424.

De számos feladatot még mindig jobban végzünk. Tárgyakat látvány alapján pillanatok alatt be tudunk azonosítani. Különösen megnövekszik a részletfelismerő képességünk, amikor emberi arcokról van szó. (Emberek között is létezik a prozopagnózia nevű agyi betegség, ami ennek elvesztését jelenti.) Számítógépnek erre jóval több másodpercre van szüksége.

Nyelveket nagy hatékonysággal használunk; teszem azt, humorfelismerő számítógépet sem építettek még.

És ne is említsük a számos látatlanban történő dolgot: a légzés és a vérkeringés irányítását és így tovább.

A mi számunkra ezek a célfeladatok számítanak a CPU-nk hatákony kihasználásának.

E tekintetben a "teljesítmény" nagyon sokféle lehet. Aki a például a számolási sebességet tekinti teljesítmények, helyesen állítja, hogy az emberi agy messze lemarad. Ha mondjuk a tervezőképességet tekintjük, akkor a számítógép teljesítménye megfelel annak a funkciónak, amire tervezték. Viszont számos ember jobban tervez. Lehet öntanuló gépet is tervezni. De az öntanulás teljesítménye jelenleg messze elmarad az emberétől. Vagy például asszociációs teljesítményben elég sok ember messze jobb bármely számítógépnél.

A teljesítmény egy jó fokmérője: az ember képes - bármely, igényeinek megfelelő célra - számítógépet tervezni. Amikor egy számítógép - bármely, igényeinek megfelelő célra - képes lesz embert létrehozni, akkor elmondhatjuk, a számítógép teljesítménye minden tekintetben jobb.

Gondolj abba bele hogy tudunk olyan gépet építeni ami az embernél gyorsabban mozog -- méghozzá sokkal gyorsabban és ez nem valami modern találmány: már a 19. század közepén voltak gőzmozdonyok amik átlépték a 100km/h sebességet. 2007-ben egy kifejezetten rekorddöntésre felpiszkált TGV 574.8km/h-nál tartott. Ugyanakkor mostanában kezdünk csak eljutni oda hogy olyan robotot fabrikáljunk ami két lábon úgy jár mint az ember. Szó nincs arról, hogy embernél gyorsabban futna egyelőre.

Hát, a számítógéppel is így vagyunk, körülbelül ott tarthatunk mint a közlekedés a 20. század elején: a "vaspálya" áthatotta és megváltoztatta az társadalmat, anélkül azonban csak rettenetesen esetlen, nehézkesen működő szerkezetek vannak. Ahogy akkor az autó is ugrásszerűen fejlődött, úgy fejlődik a számítógép is hogy nem annyira rögzített dolgokra is képes legyen ez a fejlődés azonban semmiképpen sem gyors. Legendás hogy Minsky feladta a mesterséges intellegencia kurzus hallgatóinak a "látást" mint nyári házifeladatot a hatvanas években, mit mondjak, nem sikerült. Mostanra eljutottunk oda lassan hogy a számítógép felismer arcokat fényképről. Hát majd a "látás" is meglesz néhány évtized múlva...