A hisztonfehérjék foszforilációjakor gátlódik az adott DNS szakaszon a génátírás (a heterokromatin kialakulása miatt)? Valamint, miért aktiválódnak egyéb fehérjék foszforilációval?

A foszfátcsoport (semleges közegben) kétszeres negatív töltést hordoz. Ha egy ilyen csoport kerül a fehérjére, megváltoztatja a töltésviszonyait, ezáltal a harmadlagos szerkezetet kialakító kötéseket, és ezáltal a fehérje térszerkezetét is. Ha pedig a fehérje térszerkezete megváltozik, akkor megváltozik a működése is.

[link]

A különböző fehérjékre, enzimekre eltérő (aktiváló/inaktiváló) hatással lehet a foszforiláció, attól függően, milyen szerkezetváltozást okoz.

A hisztonkód nagyon összetett. A hisztonokon számos ponton történhet reverzibilis kovalens módosítás. Egy adott módosítás (pl. foszforiláció) hatása is eltérő lehet a módosítás helyének függvényében (lásd a 2. linket):

[link]

Az igaz, hogy a hiszton foszforiláció sokszor a kromatin állomány tömörödését (és ezáltal a gének inaktiválódását) eredményezi (3. és 4. link), de ugyanakkor egyes foszforlicáiós lépések esetében éppen génaktivációs szerepet mutattak ki (4. link - ha jól értem, itt viszont nem - közvetlenül - a kromatin szerkezetére hat a foszforiláció).

[link]

[link]

A különböző reverzibilis kovalens hisztonmódosítások egymással is kölcsönhathatnak, sőt, a szomszédos hisztonok is hathatnak egymásra. Tehát még egyszer: a hiszton kód nagyon bonyolult, még nem is értjük igazán a működését.