Baktériumokba a transzformáláson kívűl milyen egyéb eljárással lehet DNS -t bejuttatni?
Valóban :) Köszi! :)
Még megkérdezném, hogy maga a vektor, hogyan képes integrálódni a gazdasejt genomjába? Milyen mechanizmussal? mi van a vektoron, ami ezt megtudja tenni?
Ha a sejtbe lép a vektor, akkor már a genom része lesz.
Bacikban a DNS kétféleképpen fellelhető: Egy nagy cirkuláris egységben, kvázi mint egy "kromoszóma" (persze ez kellően elnagyolt megfogalmazás), és számtalan, kis körszerű DNS-darabkaként, ezek a vektorok.
Mint PencroftTivald leírta, nem minden vektornak kell a gazda DNS-ébe fizikailag beépülni. A plazmidok különállóan helyezkednek el a sejtplazmában.
A vírus vektorok viszont általában be szoktak épülni a kromoszómába. Ezt (ha az emlékezetem jól csal) a genom végén levő alábbi linkben leírt szekvenciák (valamint a megfelelő enzimek) teszik lehetősé. (De vírusokkal genom beépüléssel kapcsolatban hirtelen nem találtam semmi értelmeset, és már rég tanultam ezekről...)
Ha cirkuláris(plazmid) vektort viszel be, és van origója, akkor átíródik függetlenül attól, beépül-e magába a baktériumkromoszómába vagy nem. A lineárissal DNS-sel lehetnek gondok pl mesterségesen indukált transzformációnál, mivel ilyenkor nem termelődnek a sejtben olyan faktorok, amik védenék a felvett lineáris DNS-t az emésztődéstől, éppen ezért mesterséges transzformációnál érdemes plazmid vektort alkalmazni.
Transzdukcióval is lehet DNS-t bevinni, ez ugye fágokkal történik, illetve a másik elég egyszerű az a konjugáció, F-plazmiddal elvileg jó lehetőség lenne, bár ezt nem igazán alkalmazzák pl iparban, mert elég kiszámíthatatlan.
Köszönöm a segítségeket! :)
Akkor a plazmidokról is történhet átíródás (transzkripció), ha jól értem... S ezt ugyanaz az RNS pol II végzi, mint a normál kromoszomális transzkripciót?
S ha pl. ez a plazmid egy antibiotikum rezisztenciáért felelős gént tartalmaz, ez átíródik > s ennek a terméke feltételezem egy fehérje lesz > amely a genomtól függetlenül átíródott. Ez az antib. rezisztens fehérje miként fejti ki hatását?
Indulhat, igen. Így szokták a legegyszerűbben "rávenni" a baktérium sejteket, hogy nekünk tetsző fehérjéket géneket expresszáljanak. Prokariótákban csak egyféle RNS polimeráz van, az végzi az összes átírást. (Az RNS polimeráz ii eukariótákban fordul elő).
A rezisztencia mechanizmusa többféle is lehet (és nem feltétlen egy fehérjéhez kötött, illetve nem kifejezetten egy "új rezisztens" fehérjéhez, bár erre is van példa). Van olyan, hogy a membrán permeábilitása változik meg magára az antibiotikumra nézve (nem veszi fel; kevesebbet vesz fel, vagy az efflux csatorna nagyon intenzíven működik) vagy maga a target molekula szerkezete változik meg (kisebb lesz az affinitása pl)), esetleg az antibiotikum molekula degradálódik vagy módosul.
Jaj igen... Nagyon igaz! :) A DNS polimerázoknak van három fajtája, nem pedig az RNS poli-nak! :)
Am. köszönöm ismételt válaszod! :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!