Megfigyelések alá támasztják-e már a csillagok létrejöttét?

Csatlakozom a második válaszolókhoz, "Tudományok" rovat "természettudományok" alrovatában a "a több millió éves históriák" kifejezést kérem kerüljük! Az max. az ezotéria rovat vudumágia alrovatának a színvonalához méltatható.

Mivel alapjáraton nem megy senki oda a molekulafelhőkhöz, hogy összegyúrja nekünk csillaggá, úgy érzem nyugodtan kijelenthetjük, hogy ismerjük a csillagkeletkezés módját. Az elméleteink nagyon jól leírják a folyamatokat és a tapasztalati tények is megfelelnek ennek. Nyilvánvalóan egy ilyen folyamatot nem tudunk megfigyelni (mert ha tetszik, ha nem, nem fog két nap alatt csillag keletkezni), viszont tudjuk, hogy milyen fázisai vannak a folyamatnak és a fázisoknak megfelelő állapotokat meg is figyeltük különböző csillagoknál. Például tudjuk, hogy a fősorozat előtti állapotban a felhőmag erősen infravörösben sugárzó változócsillagként viselkedik, ez a T Tauri csillagoknál jól megfigyelhető. A megfigyelést ne úgy képzeld el, hogy kimész a kertbe ráállsz egy csillagra és látod hogy mekkora és hogy forog és hogy változik. Egy fényes pontot látsz, aminek a csillagászok megtudják mérni pár állapotjelzőjét, ki tudnak belőle információt nyerni. Például színkép alapján meglehet mondani, hogy milyen anyagok vannak a légkörében, ebből pedig tudunk következtetni arra, hogy életének melyik fázisában van a csillag vagy például megállapítható, hogy nem első generációs a csillag, de a színképből kinyerhető még a radiális sebessége is és még sok más dolog is. Azért, mert egy természettudományos dolognak nem látod az értelmét, ne kérdőjelezd meg azt, mert ha vennéd a fáradtságot, hogy elmenj még 10 évet tanulni, akkor bizony magad is beláthatnád, hogy ezek a dolgok tényleg így vannak, hiába hangzanak néha hihetetlennek. Mert hihetetlennek hangzik, hogy le tudunk írni pár évtized alatt egy olyan folyamatot, amely több millió év alatt zajlik le és az is hihetetlen, hogy megtudjuk mondani, hogy milyen volt az univerzum állapota sok milliárd évvel ezelőtt, de képesek vagyunk rá. Ide vezetett az, hogy évezredeken keresztül fel nem adva és kutatva sokszor sanyarú, szegény és néha még büntet körülmények között is, de kutattak a kutatók. Pedig mindeközben hihetetlen mértékű visszafogó erőt fejtet ki a tanulatlan társadalom, akárcsak ma is. Biztos vagyok benne, hogy amikor Maxwell leírta az egyenleteit a köznép, amely véletlen találkozott vele elkezdte mondani, hogy milyen fölösleges dolog az, ma meg nem tudunk az egyenletei következményei nélkül élni. A mostani gravitációs hullám detektálásra is jöttek a tanulatlan kőművesek (nem akarom én őket bántani, az is kell) és magyarázták, hogy erre kell kidobni a sok pénzt. Fogalmuk sincs arról, hogy mi az, hogy milyen lehetőségek vannak benne, de azért elkezdik ócsárolni. Vagy a minap jelent meg egy videó egy online hírportálon, amiben egy fizikus épp kiakadt órán és magyarázott egy kicsit (szerintem a többség tudja miről van szó), és a kommenteknél odajön valami világtalan ember és elkezdi nyomatni a süketelését, hogy a khinek mikor veszi hasznát egy fizikus. Annak se volt fogalma arról, hogy mit csinál egy fizikus vagy épp miről van szó, de ő megmondta a tutit, merthogy az egyetemen a párkeresésre és az egyéb ilyen hihetetlen mélységű problémákra kéne felkészíteni az embert... Na, ha az ilyen emberek irányítanák a világot, nem igen jutottunk volna a középkortól tovább. Minden negatív szándék nélkül mondom, de kérlek amíg nem foglalkozol komolyan a tudománnyal, addig ne te akard megállapítani azt, hogy mi tudományos és mi nem. Nem azért, mert ostoba vagy, hanem mert egész egyszerűen nem tudhatod, mivel nem ezzel foglalkozol. Ez olyan, mintha én odamennék az asztaloshoz és elkezdném neki magyarázni, hogy szerintem ő nagyon rosszul faragja azt a fát, mert épp nem hiszem el, hogy abból a valamiből egy szék lesz. Érted mire gondolok? Ha egy folyamatot csak millió éves skálán lehet leírni, akkor azt csak millió éves skálán lehet leírni. Ez ilyen, ettől még nem lesz kevésbé igaz.