Az elektronfelhő és az atommag közötti távolság állandó?

"Az elektronfelhő és az atommag közötti távolság állandó?"

Nem hiszem, hogy definiálunk olyat, hogy az elektronfelhő és atommag közti távolság. Az első elektronhéjnál az elektron előfordulás valószínűségi függvénye az atommag környékén mutat maximumot, vagyis az elektronfelhő és atommag távolsága itt elhanyagolható. Az elektronfelhő többi része pedig különböző sugarú elektronpályákat tartalmaz, mindegyiknek más az atommagtól vett távolsága. Szóval ez a fogalom egy kicsit olyan, mint Budapest és Magyarország távolsága. Sose hallottam még senkit ilyesmiről beszélni.

"Minden atomban a protonoknak és neutronoknak ugyanannyi helye van"

Nem. A nagyobb tömegű atommagok nagyobbak átmérőre is.

"csak a hidrogén annyira nem, míg a rádium eléggé kihasználja azt?"

Na hát atommag helykihasználtságáról sem hallottam még, de mondjuk ezt legalább lehet értelmezni. De nem érdemes. Az atommagok olyan kicsik, hogy tök mindegy a méretük, az elektronfelhőhöz képest elhanyagolható.

"Ezért vannak a különböző sűrűségű anyagok"

Nem. Az atommagok távolsága a kötéserősségtől függ, nem az elszigetelt atomok saját atomsugarától. Minél erősebb a kötés, annál közelebb vannak az atommagok.

"mert míg az elektronfelhő mérete nem nő túl sokat, addig a protonok és neutronok jó nagy tömeget képesek produkálni?"

Ebben nem igazán értem a logikát, de az elektronfelhő mérete az ami változik, és az atommagé az aminél a változás elhanyagolható.

Az elektronok (elektronhéjak) nem távolságban különböznek, hanem energiaszintben. Tehát az egyes héjak nem egymás felett vannak egyre nagyobb távolságban, hanem ugyanabban a térrészben, csak más energiaszinten.

Az elektronnak nincs kitüntetett helye, pláne pályasugara. Adott valószínűséggel bukkan fel a magtól különböző távolságokban. Ez a valószínűség a maghoz egész közel sem nulla.

"míg az elektronfelhő mérete nem nő túl sokat"

De, nagyon sokat nő.

A nagyobb energiájú elektronpályák fizikai kiterjedése sokszorosa a kisebbeknek.

Az arányok nem az igaziak: az atommag sokkal kisebb ill. az elektronfelhő nagyobb.

Másrészt egy nagyobb atom az SOKKAL nagyobb ennél. 10-szer vagy 100-szor akkora simán lehet, mint a hidrogénatom.

Harmadrészt az elektronfelhő kicsit belemegy az atomba.

Negyedrészt alaphelyzeteben az atommag nagyjából gömb alakú (gerjesztett állapotban lehet más forgástest is).