Miért így kombinálódnak a pályák?

nos.

az elektronpályák a szó hétköznapi értelmében nem pályák.

hogy értsd:

tegyük fel, hogy egy meleg, verőfényes nyári napon készítesz egy fényképet felülnézetben egy játszótérről.

na most ezen a képen lesz egy halom gyerek és anyuka. (nyilván) bárhol lehetnek a képen, de bizonyos helyeken, mint pl. hinta környéke, homokozó, mászóka valószínűleg több gyerek lesz, mint egy üresebb rész közepén. az anyukák meg leginkább a padon ülnek és trécselnek.

de ez nem jelenti azt, hogy ne láthatnál a padnál gyereket (mert pl. szomjas vagy elesett és ment anyukájához), vagy ne láthatnál a homokozóban vagy a hintánál anyukát.

az elektronpályák is ilyenek. ha "ránézel" egy atomra vagy molekulára, akkor bizonyos helyeken jóval valószínűbb, hogy látni fogsz elektront, mint máshol. de egyébként bárhol lehetnek.

az elektronpályák csak annyit jelentenek, hogy ezeken a helyeken nagy a valószínűsége, hogy lesz elektron. de ez nem jelenti azt, hogy ott is van. csak valószínű.

szóval a kérdésedre az a válasz, hogy sajnos hullámfüggvények és valószínűségszámítás nélkül nem lehet megérteni, hogy miért éppen olyanok.

Kőkemény matematika van a háttérben, annélkül nem lehet megérteni. A Schrödinger-egyenlet az egyik ilyen létfontosságú alapegyenlet, amely lényegében egy energiákra felírt sajátértékegyenlet.

Operátorelmélet, parciális differenciálegyenlet-rendszerek, először ezeket kell megtanulni. Ezek ismeretének hiányában érdemben, tudományosan nem lehet tárgyalni a felvetett problémát.