Kémiások! Gázok elnyelődése, kötések nagysága, koordinációs számok, CO komplex képzése, FCl molekula, NaOH oldása, kötések közti átmentek. Hogy is van?

1. itt teljes a káosz. A víz poláros prótikus oldószer. A H2 apoláros tehát nem oldja.

A CO2 egy kicsit bonyolultabb, látszólag poláros, de ezt csak a molekula szimmetriája okozza. Úgy lehet elképzelni, mintha két apoláros részt összeraknál. Tehát valójában poláros, ezért oldódik vízben. De messze nem annyira mint például a az apoláros ammónia.

3. Ilyet hosszútávon senki sem jegyez meg szerintem, de gógel a barátunk "koordinációs szám NaCl" : [link]

A válasz: 6

4.

Ni + 4 CO = Ni(CO)4

[link]

Ez szerintem kicsit magasabb szint. Nézd meg még egyszer, nem lehetséges, hogy Co volt írva ?

6. A NaOH oldódása biztosan exoterm.

Más a sebesség és más a sebesség. pl lehetséges: gyorsan - keveset.

A melegítés mindig sebesség növelő a kémiában. Hő hatására gyorsabban mozognak az atomok, minden gyorsabban játszódik le.

Például egyensúlyra vezető gázreakcióknál ez még izgalmasabb. Legyen a példa egy exoterm, mólszámnövekedéssel járó reakció. Ezt elvileg alacsony nyomáson és alacsony hőfokon kéne vezetni, de akkor annyira belassul, nagyon sokáig kéne várni hogy lemenjen a reakció, beálljon az egyensúly. Ezt is melegen és magas nyomáson végezzük, csak a reaktor után lesz egy szétválasztás, visszavezetés stb.

Tehát ezek a hatások nem abszolút direktívák, hanem számolni kell velük.

7. - 8.

Leginkább ionos ahol legnagyobb az EN különbség és persze leginkább ionos azaz kovalens ahol a legkisebb az EN különbség.

Hogy hol húzzuk meg az átmenetek határát az benn van a könyvbe az egy önkényes szám. Nyilván sorban van, rajzolt fel egy számskálára és rögtön érthető lesz.

A magyarázat egyszerű. Először meg kell érteni mi az az elektronegativitás: elektron vonzó képesség. Ha egy kötésben a két atom kb. egyformán vonzza az atomokat akkor a kötő elektronok kb egyeltessen oszlanak meg körülöttük, a kötés szimmetrikussá válik, kovalens lesz. Míg ha ha nagy a vonzás különbsége, inkább az jobban vozó atom környékén lesz a kötés aszimmetrikussá válik ezek azátmeneti kötések.

Aztán végül az egyik atom már nagyon sokkal jobban vonzza a kötő elektront , olyannyira, hogy szinte már csak nála lesz, kialakul az ion pl F-, a másik atomnak meg nem is marad, tehát + ionná válik , pl Na+

1. Minden gázt át tudunk vezetni vizen, és minden gázból fel is fog oldódni valamennyi függetlenül attól, hogy apoláris vagy poláris. Utóbbi tulajdonságok csak azt határozzák meg, hogy milyen mértékben oldódik az adott gáz. A hidrogén kifejezetten rosszul, de valamennyire oldódik!, ugyanígy a szén-dioxid. A legrosszabbul oldódó csapadékok is oldódnak valamelyest vízben, ezért beszélhetünk oldhatósági szorzatokról.

2. Nitrogén kisebb, mint a foszfor, tehát a foszfor - hidrogén kötéshossz lesz a nagyobb. A kötési energia pedig fordítottan arányos a kötéshosszal, tehát a nitrogén-hidrogén kötés lesz erősebb és azért, mert a kötést résztvevő elektronok ilyenkor közelebb vannak az atommaghoz, tekintve, hogy kisebb az atomméret.

3.

4. Igen képes komplexképzésre, mert van nem kötő e- párja. A CO tartalmú komplexeket karbonilkomplexeknek nevezzük. Pl.

Ni + 4CO = Ni(CO)4

5. A freonok szénhidrogénszármazékok szóval nem. Ez egy interhalogén. Nyilván poláris, mert a fluornak nagyobb az EN értéke, mint a klórnak. Kétatomos molekuláknál nins értelme alakról beszélni. Egyszerű botalakú vagy egyenes, vagy lineáris ha úgy tetszik.

6. Az oldódás sebességét hőmérséklet emelésével növelhetjük, az oldhatóságot nem feltétlen. Exoterm oldáshőjű anyagok oldhatósága a hőmérséklet emelésével csökken, endoterm oldáshőjű anyagoké pedig nő.

7. Sehogy. Ilyenek sosem lesznek kémia érettségin. Tudd, hogy melyek a tipikus ionos kötésű vegyületek, melyek a kovalens kötésű vegyületek. Ezen ne akadj fenn. Minél nagyobb az EN különbség annál ionosabb, a legionosabb kötés a CsF esetében tapasztalható, mert e két elem EN különbsége a legkisebb.

8. Ilyen sem lesz.

a, NaCl - ionos (3,0-0,9=2,1)

b, MgCl2 - ionos (3,0-1,2=1,8)

c, BeCl2 - kovalens (3,0-1,5=1,5)

d, LiCl - ionos (3,0-1=2,0)

e) CaF2 - ionos (4,0-1=3,0)

f) KF - ionos (4,0-0,8=3,2)

A legkovalensebb az, amiben a legkisebb EN különbség, mert akkor van lehetőség KÖZÖS elektronok megosztására, ergo nem fogja elszívni az egyik atom a másiktól. DE hidd el felesleges ilyeneket megtanulni.

Az 1. válaszadók meg tök hülyeségeket írtak. A CO2-t polárisnak írni... elemi szint, hogy apoláris. És azért fog jobban oldódni, mint a H2, mert ott fizikai oldódás mellett van bizony kémiai oldódás is:

CO2 + H2O = H2CO3