A kettő ugyanaz?

igen, a kettő ugyanaz

[link]

Nem csak a formázás a különbség.Az előállítás során felhasznált anyagok szennyezőinek profilja és hatásvizsgálata sem azonos. Ha valamit Magyarországon gyógyszerként törzskönyveznek, akkor arra amire szánták valaki, valahol (nem biztos hogy magyarországon, és komoly kérdés mostanság) az illető ország gyógyszer tekintetében kompetens hatóságánál az illető készítmény hatásosságát bizonyította. Garantálta, hogy a gyártása során, adagról adagra ugyanazt vagy azzal egyenértékűt állít elő.

Ilyen technológiai garancia mesze nincs egy étrendkiegészítőnél.

Előttem szóló a C vitamin esetét emlegette:

Nos, a C vitamin (L-aszkorbin sav) a természetben L konfigurációban fordul elő.

A szintetikus úton előállítot aszkorbinsav azonban (amennyiben az előállítás technológiája nem aszimetrikus zintézis, és valószínüleg nem, mert az lényegesen drágább és a rezolválás költségeit az egyszerű technológiával előállított étrendkiegészítők nem viselik el) (Rezolválás : Az L és a D konformációs izomerek szétválogatása) elméletileg 50 %ban tartalmaz L és 50 % ban D konformációjú aszkorbinsavat.

De még ez sem a pontos helyzet, mert az élelmiszer iparban használt aszkorbinsav (puffer, savanyúságot szabályzó anyag) a célját tekintve nyugodtan lehet "D" konfigurációjú, és könnyen meglehet, hogy egy válogatás maradéka csupán, és bár aszkorbinsav, biológiailag hatékony " L" formát nem is tartalmaz!

Tehát a gyógyszer - étrend kiegészítő probléma alaposabb körbejárást igényel, nem elég a hatóanyag azonosság, annak szerkezeti azonossága is elengedhetetlen, (lásd :Contergan ügy) szennyezőinek profilja és gyártástechnológiai biztonsága is fontos. A gyógyszer nem pusztán azért drágább mert mint szellemi termék, jogdíjat is tartalmaz, hanem nagyon nagy költségű fejlesztés és technológiai háttér van mögötte és garantálja a hatékonyságát. Ez nem mondható el az étrendkiegészítőröl.

#6

A C-vitaminról nem írtál volna ekkora ostobaságot, ha csak rákeresel az előállításra.

[link]

A kiindulási vegyület nem szintetikus, hanem természetből izolált szénhidrát (és emiatt már a megfelelő enantiomer).

Én egészen pontosan a Reichenstein eljárás második lépésére gondoltam. A gyógyszer előállítás során mikrobiológiai oxidáció történik. Ekkor valóban a szorbitolból L-szorboz keletkezik. De ismereteim szerint ezt a lépést mert lassú és macerás szokták megspórolni és kémiai úton megcsinálni. És ekkor bizony az történik amit írtam.

[link]

Erről szólt amit írtam!

Étrendkiegészítőnek, savanyúságot szabályozó anyagnak viszont igen.

Ezt írtam le.