Miért ég a nap?

Ahogy magad is írtad nem ég és szerintem nem is nézz ki úgy. Egyszerre több jelenség is jelen van a fotoszférában, mi ezek összességét látjuk. A Nap légkörét úgy definiáljuk, mint az a rész, ameddig belátunk a csillagba, tehát ahonnan már nem látunk tovább, az a felszín. A hozzánk érkező sugárzás több, mint 90%-a az első felszín feletti szférából, a fotoszférából érkezik, így mondhatni, hogy amikor ránézünk, akkor ezt látjuk, így főként az itt végbemenő folyamatok határozzák meg, hogy miket látunk. Az egyik dolog, amit látni lehet a Napon, az a granuláció. Ez a felszíni konvektív áramlások miatt van. Itt egy kép, ne a napfoltot nézd, hanem a többi részt, ami olyan, mint a darálatlan kávé:

[link]

Itt a világosabb részeknél a csillag anyagát alkotó plazmának a mélyből való feláramlása látható, a sötétebb részeknél pedig a leáramlása. (Ami melegebb, az fényesebb is.) Vannak szupergranulák is, amik összeállt granulák, ezeknek mind utána lehet olvasni wikin. Aztán szintén ezen a képen vannak a napfoltok. Ezeken a helyen mágneses fluxuscövek haladnak át, amik nem engedik, hogy a csövön belüli anyag keveredjen a többivel, így nem tud konvekcióval "frissülni" az anyag, ergo lehűl, így kevesebb sugárzást bocsát ki, ezért látjuk sötétebbnek. Ezzel párhuzamosan egyébként a lehűlt plazma össze is húzódik, így a napfoltok bemélyedések, gödrök is a csillag felszínén.

Itt van még egy kép:

[link]

Ezeken láthatod a napfáklyákat. Ezek, ha jól emlékszem a fotoszféra magasabb rétegeiben lévő, a környezetüknél úgy 300 K-el magasabb hőmérsékletű felhők, ezért világosabbak. A napfáklyák gyakran összefonódva látszanak, így fáklyamezőket hozva létre. (A képen a legvilágosabb összefonódó részek.) Aztán vannak még a flerek, amik szintén a mágneses tér miatt vannak, itt a mágneses fluxus csövek kötegelődnek át valahogy és a két pont között agyagáramlás indul meg, ami miatt kifényesedik a csillag egy része percek alatt, majd órás skálán hűlnek le és olvadnak be ismét a környezetükbe. Kép róla:

[link]

A napkitörést szokták a flerrel keverni, de a kettő nem egy és ugyanaz. A napkitörések a korona eruptív jelenségei. Az eruptív arra utal, hogy nagy energia felszabadulással jár a folyamat. Itt a flerjelenségnél való átkötegelődés során képesek "elszakadni" a mágneses fluxuscsövek, amik következményeképpen anyag tud kidobódni a koronából.

Ha szeretnél többet megtudni a Napról, ajánlom figyelmedbe a wikis cikket, nagyon jól és érhetően írja le a dolgokat:

[link]

Összességében két dolog miatt láthatsz hasonlóságot a Nap és a láng között. Az egyik, hogy "normális" láng és a Nap színe nagyon hasonló tud lenni. A másik pedig, hogy mindkettő anyagát plazma alkotja.

1: ahogy te is írtad, fúzió zajlik le benne, ahoz nem kell oxigén

2: van(nak) oxigén(t tartalmazó terek) az űrben, a csillagok egyik fúziós termékei.

Az izzóan forró, ezért világító gáz, függetlenül attól, hogy a hőforrás oxidáció, mint a tűzben, vagy fúzió, mint a csillagokban, természetesen hasonlóan néz ki.

De ezzel el is fogyott a hasonlóság. :)