Miért ég a nap?
Lehet, hogy kicsit rossz a kérdés megfogalmazása. Mindenhol lehet olvasni a napban végbemenő fúzióról, sugárzásról, meg, hogy miért világít a nap. Engem maga a nap felszínének az anyaga érdekelne. Konkrétan az, hogy miért látszik úgy mintha égne? Vagy a napkitörések miért olyanok, mintha hatalmas lángcsóvák lennének?
Azért tettem fel a kérdést úgy, hogy "Miért ég a nap?", mert köztudott, hogy az égéshez három dolog szükséges, és egyik az oxigén az űrben nincs jelen. Ergo nem is lehet égésnek nevezni... Világosítson fel valaki légy szíves.
Ahogy magad is írtad nem ég és szerintem nem is nézz ki úgy. Egyszerre több jelenség is jelen van a fotoszférában, mi ezek összességét látjuk. A Nap légkörét úgy definiáljuk, mint az a rész, ameddig belátunk a csillagba, tehát ahonnan már nem látunk tovább, az a felszín. A hozzánk érkező sugárzás több, mint 90%-a az első felszín feletti szférából, a fotoszférából érkezik, így mondhatni, hogy amikor ránézünk, akkor ezt látjuk, így főként az itt végbemenő folyamatok határozzák meg, hogy miket látunk. Az egyik dolog, amit látni lehet a Napon, az a granuláció. Ez a felszíni konvektív áramlások miatt van. Itt egy kép, ne a napfoltot nézd, hanem a többi részt, ami olyan, mint a darálatlan kávé:
Itt a világosabb részeknél a csillag anyagát alkotó plazmának a mélyből való feláramlása látható, a sötétebb részeknél pedig a leáramlása. (Ami melegebb, az fényesebb is.) Vannak szupergranulák is, amik összeállt granulák, ezeknek mind utána lehet olvasni wikin. Aztán szintén ezen a képen vannak a napfoltok. Ezeken a helyen mágneses fluxuscövek haladnak át, amik nem engedik, hogy a csövön belüli anyag keveredjen a többivel, így nem tud konvekcióval "frissülni" az anyag, ergo lehűl, így kevesebb sugárzást bocsát ki, ezért látjuk sötétebbnek. Ezzel párhuzamosan egyébként a lehűlt plazma össze is húzódik, így a napfoltok bemélyedések, gödrök is a csillag felszínén.
Itt van még egy kép:
Ezeken láthatod a napfáklyákat. Ezek, ha jól emlékszem a fotoszféra magasabb rétegeiben lévő, a környezetüknél úgy 300 K-el magasabb hőmérsékletű felhők, ezért világosabbak. A napfáklyák gyakran összefonódva látszanak, így fáklyamezőket hozva létre. (A képen a legvilágosabb összefonódó részek.) Aztán vannak még a flerek, amik szintén a mágneses tér miatt vannak, itt a mágneses fluxus csövek kötegelődnek át valahogy és a két pont között agyagáramlás indul meg, ami miatt kifényesedik a csillag egy része percek alatt, majd órás skálán hűlnek le és olvadnak be ismét a környezetükbe. Kép róla:
A napkitörést szokták a flerrel keverni, de a kettő nem egy és ugyanaz. A napkitörések a korona eruptív jelenségei. Az eruptív arra utal, hogy nagy energia felszabadulással jár a folyamat. Itt a flerjelenségnél való átkötegelődés során képesek "elszakadni" a mágneses fluxuscsövek, amik következményeképpen anyag tud kidobódni a koronából.
Ha szeretnél többet megtudni a Napról, ajánlom figyelmedbe a wikis cikket, nagyon jól és érhetően írja le a dolgokat:
Összességében két dolog miatt láthatsz hasonlóságot a Nap és a láng között. Az egyik, hogy "normális" láng és a Nap színe nagyon hasonló tud lenni. A másik pedig, hogy mindkettő anyagát plazma alkotja.
1: ahogy te is írtad, fúzió zajlik le benne, ahoz nem kell oxigén
2: van(nak) oxigén(t tartalmazó terek) az űrben, a csillagok egyik fúziós termékei.
Az izzóan forró, ezért világító gáz, függetlenül attól, hogy a hőforrás oxidáció, mint a tűzben, vagy fúzió, mint a csillagokban, természetesen hasonlóan néz ki.
De ezzel el is fogyott a hasonlóság. :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!