A gyakorlatban egy váltakozó áramú villanymotor melyik összetevője a jelentősebb? Miért fontos mégis teljesítmények szempontjából a másik érték is?
Kicsit kifejthetnéd, mit értesz összetevő és érték alatt.
Egy villanymotornál ezer fontos szempont van alkalmazás esetén. Kialakítás (itt értek mindent, kommutátoros, egyfázisú, többfázisú szinkron, aszinkron, csillag, delta léptető-, szevomotor stb.), tápfesz, teljesítmény, szükséges fordulatszám, nyomaték, ebből melyik kell stabilan, karakterisztika, munkapont...
A kérdésedből nem derült ki, ebből mire vagy kíváncsi. Ha mindenre, akkor arra a válasz nem egy komment, hanem egy villamossági tankönyv.
Hát ja.
De a kérdező meg tudja válaszolni, hiszen ha az RLC köröket elemzik, akkor ki lehet találni, hogy a veszteségi ellenállás és az induktivitás lenne a tanár gondolatainak tárgya.
Sztrogoff: de még nem látom h. szinkron vagy aszinkron gépre gondol? Az én olvasatomban azt kérdezheti, hogy mitől függ a szinkron reaktancia. Vagy aszinkron gépeknél (rövidrezárt forgórészű esetleg?) mitől függenek a helyettesítő kép reaktanciái (mivel forgó gépekkel ilyen szinten nem foglalkoztam mióta végeztem, nem emlékszem már pontosan de volt legalább 3 a helyettesítő képben).
Szóval számomra még mindig ködös a kérdés.
Ezek a kérdések egy tankönyvben vannak "Villamos mérések alapjai" címmel. Tanulgatok, olvasgatok így került kezembe. Az egyes fejezetek végén vannak kérdések, amire a válasz bizonyos esetben nincs megírva. Nagy részét tudom magamtól, de van amit nem tudok.
Külön-külön már nem kérdezgetem, ezek a kérdések, amik nem érthetők számomra:
1) A 47ohm 1%-os és 33kohm 5%-os ellenállások soros kapcsoláaskor milyen névleges értékű lesz az eredő
és mennyi lehet a %-os eltérése?
- 33047ohm ?%
2) Hogyan érvényesül a feszültségosztás törvénye, ha megszakad a zárt áramkör?
- Ha megszakad egy áramkör, akkor min kell gondolkodnom?
3) Felírható-e az áramosztás törvénye egy ellenállás és vele párhuzamosan kapcsolt rövidzár között?
-Felírni fel lehet, de értelme nincs. Mi a jó válasz, mire kell gondolni.
4) Hogyan határozható meg ellenállásméréssel, hogy melyik a potenciométer "csúszka" kivezetése?
5) Miért célszerű a feszültséget digitális voltmérővel mérni?
-Erről már volt szó egy korábban kiírt kérdésnél, csak árammérésként.
6) Milyen módszerekkel lehet áramköri hiba esetén elkerülni a generátorok meghibásodását?
-Thevenin Norton helyettesítőképek után mi értelme van ennek, az csak egy elméleti dolog.
Esetleg tápegységi generátorok CV, CC részére gondolna a tankönyv írója, mert ilyet említett, de nem abban a részben.
A kiírt kérdés pedig úgy van, ahogy van. Talán arra gondolhat, hogy az RLC-ből az L induktivitás érvényesülhet,az pedig meddő teljesítmény... Passz.
Nagyon sok kérdésre egyszerű a válasz, amit magamtól tudtam, ezek sem lehetnek bonyolultabbak, végülis 9. osztályos könyv.
Az 1-nél összeadod a két ellenállás tűréssel növelt értékét, és azt viszonxítod a két névleges összegéhez. Meg másik irányba ugyanúgy.
A két osztónál határértéket kíván értelmeztetni veled. Nyitott feszültségosztónál "kijön" az EME, ésígytovább.
Most elsőként a 6-ra válaszolnék, mert az legalább "belátható":
Szigetüzemű generátornál csak túláram, feszültségablak, frekenciaablak védelem elegendő (azaz meg kell akadályozni, hogy nagyobb áram follyon rajta mint amit elbír, mivel általában a rövidzárási áram nagyobb mint a cséve névleges árama).
Szinkron üzemű generátornál: Na itt már van egy jópár védelem: túláram, csillagpont eltolódás, vektorvédelem, reverse power védelem (magyarul több féle neve van legtöbb helyen visszwattnak hívják).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!