A foton mitől tud felgyorsulni ha ritkább anyagba lép?

"A fény sebessége nem állandó a különböző anyagokban."

De bizony, a fény sebessége mindig és mindenhol állandó, akár közegben, akár vákuumban méred. A fény terjedési sebessége közegfüggő.

A fény sebessége az a fotonok által megtett út hossza adott idő alapján. Ez mindig állandó. A fény terjedési sebessége pedig az, amikor sok foton egyik térrésztől a másikig eljut. Ez viszont valóban közegfüggő.

Úgy tudnám szemléltetni, képzelj el egy biliárdasztalt, amin nincsenek lyukak és nagyon hosszú. Odaállsz az egyik végéhez, és a golyókat (ezek lesznek a fotonok) elkezded lökni a másik vége felé, mindet azonos sebességgel (fénysebesség). Ha egyenesen a túlvége felé lököd, akkor a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel (vákuum). Azonban ha nem pont előre, hanem ferdén lököd a golyókat, akkor el fogja érni az asztal szélét, ahol visszapattanva elmegy a másik széléig, onnan megint visszapattan, és így tovább. Ha most leméred, hogy melyik golyó mennyit haladt előre az asztalon, akkor máris látod, hogy amelyiket egyenesen előre lökted, az fénysebességgel érte el az asztal másik végét, amelyiket viszont szögben, az ennél később, vagyis előrefelé lassabban haladott, -> terjedt.

No kábé valami hasonló a helyzet a valóságban is. Amikor közegbe ér a fény, akkor a közeg alkotórészein megpattan, és picit másabb irányba halad tovább, hogy aztán megint megpattanjon egy közegrészecskén, aztán újra és újra. De mivel egy fényforrásból másodpercenként milliárdnyi és milliárdnyi foton lép ki, ezért ezek kiegyenlítik egymást, és megkapod a közegbeli átlagos terjedési sebességet.

Pont ezért van az is, hogy ha a fény kilép a közegből, akkor ismét c lesz a terjedési sebessége. A foton nem lassul, nem gyorsul, csak közegben nagyobb utat tesz meg, mint vákuumban, mire elér A-ból B-be.

Ez persze em egy tudományos erejű szemléltetés volt, csak egy leegyszerűsített modell, hogy nagyjából értsd, mi a különbség a fény sebessége és a fény terjedési sebessége között.

Így van, de ezt írtam is.

Jobb kezes vagy?

Ez a téma már volt és ez a pattogós válasz elbukott!

Ez azért is ökörség mert akkor egy üveglapon átvilágított lézersugár során az összes fotonnak random más más szögekben kéne elhagynia az üveglapot miközben tudjuk hogy bármilyen vastag az üveglap a kijövő lézersugár továbbra is sugárként fog kijönni nem szórt fényként.

Vagyis az idő nem a nagyobb út miatt alakul ki.

A magyarázat hogy a közegben egyenesen haladó fénysugár fotonjait a közeg atomjai egyesével elnyelik és kisugározzák ugyan abban az irányban,hogy miért képes tartani az irányt nem tudom de másképp nem magyarázható a késés.

Az idő többlet az elnyelődési és kibocsátási idő szorozva az összes útjába kerülő atommal adódik ki ,a patoggás szóródáshoz vezetne így egy optikai üveghasábra nem lenne igaz hogy rajta késve jut át a fény a közeg miatt.

#8 Nyugi, ennél azért sokkal bonyolultabb a helyzet, és gyanítom, hogy a végtelenségig lehetne még bonyolítani, hogy miért is történik ez a jelenség a fénnyel kapcsolatban. A kérdező viszont a kérdése alapján elég alap dolgokkal sincs tisztában a témát illetően, ezért írtam neki a pattogós modellt. Tudom, hogy nem pontos, de ezt jeleztem is a leírás végén.

Tudod, ez olyan, mint általános iskolában az atommagok és az elektronok kis golyókként való szemléltetése. Arról is tudjuk már 100 éve hogy köze nincs a valósághoz, de az atomok viselkedésének alapszinten történő szemléltetéséhez még mindig tökéletesen megfelelő modell, ezért használják is.

Szóval én is tudom, hogy nem pont úgy működik, ahogy leírtam, de ha egyből a jelenlegi legpontosabbként számon tartott modellt akarta volna a kérdező látni, akkor az úgy kezdődik, hogy három oldalnyi képlet. Nem hiszem, hogy kielégítő lett volna a számára válaszként.