Jól értelmezem, hogy az elektromágneses spektrumon mi alapján dől el egy sugárzás intenzitása és frekvenciája?
Adott két FM rádióadó, "Rádió X" és "Rádió Y".
Rádió X 90 Mhz-en sugároz és 40 km-es körzetben fogható.
Rádió Y 105 Mhz-en sugároz és 20 km-es körzetben fogható.
Rádió X azért sugároz alacsonyabb frekvencián, mint Rádió Y, mert az adótornya által kibocsájtott fotonok alacsonyabb energiaszinten vannak, mint Rádió Y fotonjai, viszont azért fogható nagyobb távolságban is, mint Rádió Y, mert több fotont bocsájt ki.
Nézzünk egy más példát.
Adott egy gyenge kék fényű kulcstartóra szerelt LED-lámpa, és egy narancssárga fényű nátriumgőzös utcai lámpa.
A kulcstartó LED-nek azért kék a fénye, mert a fotonjai magasabb energiaszinten vannak, mint a nátriumlámpa fotonjai, viszont azért bocsájt ki halványabb fényt, mert kevesebb fotont bocsájt ki, mint az utcai lámpa.
Jól értelmezem az elektromágneses sugárzás tulajdonságait meghatározó tényeket?
válasza:A fizika szerint a látható fény és a rádiósugárzás egy és ugyanaz a dolog, csak a rádióhullámok jóval alacsonyabb frekvencián vannak, a frekvencia, meg ha jól tudom, az alapján dől el, hogy egy fotonnak mennyi energiája van. A frekvencia pedig fordítottan arányos a hullámhosszal.
A látható fény fotonokból épül fel, és ha a látható fényt tekinthetjük iszonyatosan rövid hullámhosszú rádióhullámnak, akkor logikus, hogy a rádióadás is fotonokból áll.
Ha a rádióhullámoknak nem lenne részecske, csak hullámtermészete, tehát valamiféle speciális hanghullámok lennének, akkor nem tudnának haladni a világűrben.
válasza:Az elektromágneses hullámok részecske és hullámtulajdonságot is mutatnak.
Az hogy melyik tulajdonsága dominál, az a körülményektől függ. Általában elmondható hogy ha a hullámhossz jóval hosszabb akkor a részecske természete kevésbé fog dominálni mint a hullámtulajdonságai.
Ezért van az hogy a rádióhullámoknál nem szoktunk fotonokról beszélni.
válasza:A vezeték nélküli távközlésben van egy fogalom - a szabadteres veszteség - amivel azt fejezik ki, hogy mennyi a decibelben kifejezett vesztesége egy adott frekvencián működő adóállomásnak, melyre egy adott távolságban csatlakozik rá egy tökéletes rálátással - szóval a két állomás között nincsen olyan terepakadály, amelyben elnyelődhet, amelyről reflektálódhat, vagy amelyen szétszóródhat a rádióhullám - vevő.
Ennek értéke:
FSL = 20 * lg(d) + 20 * lg(f) -147,55, ahol:
* FSL - a veszteség decibelben
* d - a távolság méterben
* f - a frekvencia hertzben
Alkalmazása: tegyük fel, hogy van egy 100 mW (20 dBm) antennán mérhető kimenő teljesítményű (EIRP), 2,4 GHz (2.400.000.000 Hz) frekvenciájú adónk. Kérdés, hogy 1 km-re (1.000 m-re) mennyi lesz a teljesítménye?
Az előbbi képletet behelyettesítve a szabadteres veszteség:
FSL = 20 * lg(1000) + 20 * lg(2400000000) - 147,55 = 20 * 3 + 20 * 9,3802 - 147,55 = 60 + 187,6042 - 147,55 = 100,0542 dB
tehát 1 km-re a 100 mW-os (20 dBm-s) jelből:
20 dBm - 100,0542 dB = -80,0542 dBm = 0,0000000098759754 mW, vagyis 9,8759754 pW. (És ezen az igen kicsi teljesítményen még éppen hogy lehet kommunikálni az adóval!)
Tehát két fő befolyásoló tényező van: a frekvencia és a teljesítmény (intenzitás).
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!