Ha minden csillagot látnánk szabad szemmel, teljesen beborítanák az eget?

Most gyakorlatilag az úgy nevezett Olbers-paradoxon alapkérdését tetted fel. :)

Idézet:

"A newtoni végtelen tér, bár sokáig elfogadottnak számította fizikusok között, alapvetően ellentmond a tapasztalatnak. Erre az egyszerű, de megdöbbentő következtetésre elsőként Wilhelm Olbers német orvos mutatott rá 1826-ban. Kérdésfelvetése roppant egyszerű: "Miért van éjszaka sötét?" A newtoni végtelen térben, melyet egyenletesen töltenek ki a csillagok, bármerre nézünk, előbb-utóbb csillagot kellene látnunk. A csillagok fénye ugyan a távolsággal csökken, de a látszó csillagok száma nő, ezért az égboltnak egyenletes, vakító fényességűnek kellene lennie. Mivel az éjszakai égbolt sötét, a következtetés ellentmond a tapasztalatnak. Ez az Olbers-paradoxon."

"A paradoxon többféle módon oldható fel.

Ha az univerzum csak véges ideig létezett, mint azt a jelenleg elfogadott ősrobbanás elmélet állítja, akkor csak végesen sok csillag fényének volt lehetősége, hogy elérjen hozzánk (...) Hasonlóképpen, ha az univerzum tágul, és a távoli csillagok egyre távolabb kerülnek tőlünk (ez is az ősrobbanás elmélet egy állítása), akkor fényük a vörös felé tolódik el, ami csökkenti fényerejüket, ez ismét a paradoxon feloldásához vezet."

Innen ollóztam össze:

[link]

[link]

Szerintem nincs paradoxon:

1: véges számú csillag van, és végtelen olyan pont az égen, ami mögött NINCSEN csillag - tehát nem is világít.

2: még amelyik mögött csillag van, az is lehet, hogy túl messze van tőlünk. Nem ért még ide a fénye: tehát az égbolt fényéből még annyit sem látunk, amennyi csillag ténylegesen létezik.

Úgy látszik az Olbers-paradoxonos válaszomban nem emeltem ki valamit eléggé, mégpedig, hogy ezt Olbers annó a Newtoni elképzelés "cáfolatára" találta ki.

Newton ugyanis úgy gondolta, hogy - mivel a gravitáció végtelen hatótávolságú - úgy az univerzum csak akkor nem zsugorodik össze, ha végtelen és az anyageloszlás egyenletes benne.

22:13 - Nem csak szerinted nincs paradoxon. A válaszban el is hangzottak a feloldásai, többek közt az is, amit te a 2. pontodban megfogalmaztál.

21:54 - ez egy logikus ötlet, de... egyrész mivel végtelen terünk van pakolhatnánk az összeset egymás mögé, így az első úgymond kitakarná a többit és meg is oldottuk numerikus sorok nélkül.

Mindemellett egyik megoldás sem jó, mert a Newtoni elképzelésnek pont a lényegét veszítjük el, miszerint a gravitáció mellett csak egyenletes eloszlású csillagok maradnak meg.

08:28 - A csillagok fénye akkor lenne innen kevésbé erős, ha mondjuk valami csillagközi por leárnyékolná, ekkor viszont az ami elnyeli a fényét, az melegedne fel... így meg hőmérsékleti sugárzás lenne.

Másik megoldás meg maga a Doppler-effektus, ami csökkenti a fényerőt (látható tartományban) és ez benne is van a paradoxon feloldásában, mint azt írtam az előző hozzászólásom végén.