Miért előnyösebb áramméréshez analóg műszert választani?

Nem tudom, hogy ez-e a jó válasz, de talán azért, mert a digitális műszerek többsége áram-feszültség átalakítás után valójában feszültséget mér, az analóg műszer tekercsén pedig közvetlenül folyik át a mérendő áram.

(?)

Elvben szerintem teljesen jó a #2-es válasz. Bár én kétlem, hogy a mérés közvetett és közvetlen módja közt bármi előny-hátrány lenne általános esetben.

Én adnék egy alternatív választ is, ami szintén csak elvi.

Az pedig az analóg és digitális mérés-kijelzés közti különbség.

Az analóg "pontos" értéket mutat, csupán a leolvasás pontossága határozza meg a mérés pontosságát (ez persze csupán a mérési hiba értékein belül igaz), a digitális csupán az előre meghatározott digitek pontosságával képes mérni-kijelezni.

Persze ez a mai világban már csak mondvacsinált probléma, mert egy mérésnél előre tudom, milyen pontosságú mérésre van szükségem, aszerint választhatok megfelelő "felbontású" és (fontos!) behatárolt mérési hibájú digitális mérőeszközt.

Szerszámgépgyárban dolgozom. Ott a dolgozók nagyon rászoktak pl. a digitális tolómérőre,mikrométerre, mert gyorsan, könnyen leolvasható. De ha hibázik (ezeknek ellenállásos vagy mágnescsíkos mérőeleme van, amit a kosz, forgácspor, emulzió, mágneses hatás haza tud vágni), nem látod, hogy hibás értéket olvasol le. Egy teljesen mechanikus, nóniuszos hagyományos tolómérő vagy mikrométer csak akkor csal, ha elgörbíted, elkoptatod, kotyog, lötyög, amúgy koszosan, vizesen is pontos. Csak figyelmesen, jól kell leolvasni.

Ilyen helyen van előnye az analóg eszköznek.

Nem tudom, hogy egy, a kérdésben szereplő szituációban egy árammérőnél mennyiben játszhatnak be ilyen tényezők.

Alapvetően teljesen más a mérési elv. Amúgy DC-nél kis áramokra nem feltétlenül van I->R->U átalakítás (bemeneti osztó) hanem egy műveleti erősítős I-U átalakítás van benne.

Árammérésnél főleg váltakozó áramon használtak (meg nagy áramok esetén) mérő söntöt (azaz egy nagyon pontos ellenellást sorba kötve, és azon mérnek feszültséget).

Illetve ma egyre gyakoribb váltakozó áramnál áramváltó helyett a Rogowsky (vagy Rogowski) tekercs amely tulajdonképpen egy dI->U átalakítás (azaz nagyjából az áram deriváltjával arányos feszültséget hoz létre, és abból lehet következtetni az áramra).

Az analóg műszereket nagyjából azért is szeretjük mert azok segédenergia nélkül tudnak mérni.

Szintén érdekesség, hogy egy analóg műszeren sok mindne "látszik" pl. a mutató rezgése, sebessége stb. A digitális műszerek eleve "lassuak" egy kicsit, sokszor nem látsz "gyors" változást. És a másik része a dolognak, hogy teljesen másra valók. Pl. egy főelosztóban én is jobban szeretem az analóg műszert mert ránézek és látom mi van, míg egy digitálison el kell "olvasni" a számokat. Pl. ha van egymás mellett 3 amper mérő és ugyanott állnak látom h. nagyjából szimmetrikus a terhelés, de ha ezt számokon kell végignézni picit tovább tart tényleg itt elég egy pillantás. Sőt egy idő után megszokja az ember, hogy hol áll a mutató de ha az változik egyből észreveszi, egy számsornál ezt nehezebb. Ott mindig vissza kell gondolni, hogy multkor mennyi volt. Pl. ezért van főleg nyomásmérésnél, hogy két mutatót lehet még beállítani ami között jó az érték.

Visszatérve az árammérésre technikai rendszerekben felügyeleti mérésre pont a könnyebb olvashatóság miatt szeretjük. Egy kutatásnál, egy nagy precizítású mérésnél már jobb a digitális. Nagyon kis áramoknál megint bejöhet az analóg "tükrös galvanométer" mérés (igazán inkább indikálásnak nevezném) amikor egy megfeszített torzíós szálra tesznek egy pici tükröt amit körbe vesz egy pár menetes tekercs és ez egy jó nagy mágneses térben van elhelyezve egy nagyon-nagyon kis áram esetén is képes elmozdulni és megfelelő optikai rendszerrel ez az elmozdulás láthatóvá válik (pl. lézerrel a tőle 10m-re lévő falon jelentősen odébb tud menni a fénypont) Ennyire kis áramok biztos detektálására nincs olcsóbb módszer (Vannak nagyon nagy érzékenységű digitális cuccok de nagyon drágák).

És általánosságban sose mondanám (méréstechnikával foglalkozóként), hogy az egyik vagy a másik módszser előnyösebb vagy jobb. Mindig az adott körülmények, célok és lehetőségek (ide értve az árat, méretet, súlyt) határozzák meg azt, hogy egy konkrét esetben melyik az előnyösebb választás. Van olyan helyzet ahol vagy csak az egyik vagy csak a másik módszer használható. És ez igaz a teljes méréstechnikára, pont ez a "szép" és ezt szeretem ebben, hogy mindig 8-10 vagy mégtöbb módszerből lehet és kell választani egy adott feladat esetén. Én az utóbbi időben nagyjából ugyanannyi analóg és digitális árammérést használtam. Mert az egyik feladatnál ez a jobb a másiknál az. Sőt van olyan berendezés ahol egy berendezésen belül mindkettőt használjuk hasonló okok miatt. Pl. van olyan épületi főelosztó ahol van analóg műszer a napi kezeléshez, és van digitális is mert azt tudja a számítógép naplózni, és készítünk órás minimum, maximum, átlagos értéket és naplózza azt egy számítógép (ezt másodpercenkénti 10 db. mérés átlagából).

A műszaki gyakorlatban az előnyösebb csak valamilyen szempontok szerint határozható meg. Ez kb. olyan kérdés, hogy a barack vagy a csirkemell előnyösebb...