Melyik elyik volt a legelső élőlény amely megjelent a földön? [részletesebb magyarázat lent]

Még a baktériumok előtt voltak az archeák (vannak még élő fajok).

Nem tudjuk, melyik lehetett az első élőlény.

Voltak ugye a kemotonok, de ezek még nem éltek (csak szaporodni tudtak).

Namost, erre lehet egyszerűen is, meg hosszabban is válaszolni. Első élőlény a kemotróp baktérium, utána meg az egyéb baktériumuk, és utána az eukarióta egysejtűek.

Hosszabban:

Ugye definiálni kéne, hogy hol az élő és az élettelen határa? Leg egyszerűbb, ha a komplex létformáktól elkezdünk a legegyszerűbbekig haladni. Tudjuk, hogy vannak egysejtű élőlének, azaz ezek összekapcsolódásából, (sőt, egyszerűen osztódás utáni együttmaradásukból!) épülhetnek fel a többsejtű élőlények. Namost, ha megnézzük az egysejtűeket, rögtön látjuk, hogy 2 féle van: van az eukarióta, számtalan elkülöníthető sejtszervecskével (és különösen sejtmaggal) és a prokarióta, sejtmag nélküli entitás. Namost, ugye van az endoszimbionta elmélet, mely szerint prokarióták összeolvadásával lett az eukarióta, ez jónak is tűnik, így akkor maradnak a prokarióták. Ide a bacik tartoznak, és ha megfigyeljük, vannak köztük a kemotróp bacik. Ezek extrém helyeken oxigéntől elzártan élnek. Namost, ugye a Földön lévő "szabad" oxigént az élőlények fotoszintézisének termékének tekintjük, így az első élőlénynek mivel nem állt rendelkezésére oxigén, valami kemotróp bacinak kellett lennie, ami más anyagokat használ. Nyilván a jelenleg fellelhető kemotróp bacik is az évezredek alatt változtak, de - jelenlegi ismereteink szerint - ezek állnak legközelebb az első élőlényhez.

Ebben az a vicces, hogy Te magad eldöntheted! :)

Nincs egyértelmű definíció arra, hogy mi számított már életnek, és mi volt még csak egy nagyon összetett biokémiai folyamat.

Kezdetben: fogalmazd meg magadban, hogy Te mit értesz élőlény alatt! :)

kis segítség:

[link]

Szerintem erre a kérdésre az a korrekt válasz, hogy nem tudjuk. Igazából nagyon valószínű, hogy az első olyan dolgok előtt amiket ma is élőlnynek mondanánk, már léteztek mindenféle bigyók, amik valamit csináltak, amit a mai élőlnyek is tudnak, bizonyos dolgokat meg nem csináltak. Ilyenek ma is léteznek, vírusoknak hívjuk őket, és hát kiesnek az élőlény-definícióból az önálló anyagcsere és a sejtes életforma hiánya miatt.

Szóval az eléggé valószínű, hogy valami replikálódni képes, vagy valami membránnal határolt bigyó létezett jóval azelőtt, hogy az első mai (szerű) élőlény megjelent volna. Tehát itt igazából az a kérdés, hogy létezett-e olyan bigyó, ami kiállja az élőlény-definíció próbáját, de ma már nyoma sincs.

Mondok egy példát, hátha érthetőbb lesz. Abban nagyjából közmegegyezés van az elméletek között, hogy a kezdeti replikonok azok RNS-alapúak lehettek. Vagyis volt egy RNS-világnak nevezett korszak, amikor az információ tárolását ÉS a replikálását ÉS a katalatikus aktivitás jelentős részét vagy egészét is RNS molekulák végezték. Ma az információ tárolása minden élőlényben DNS alapú, csak egyes vírusok használnak RNS-t (és ugye a vírusok kívül esnek az élőlény-definíción). A katalitikus aktivitás pedig manapság nagyon kevés kivétellel fehérje alapú, de az a kevés kivétel pont RNS. Szóval kellett lennie egy pontnak, amikor a DNS „legyőzte“ az RNS-t.

Azzal is sokan egyet értenek, hogy a kezdeti replikonok (azaz az RNS-ek) nem feltétlenül voltak membránnal határolva. Egy tápanyagban gazdag, valamiféle felszínhez kötött vizes hely (nevezzük most pocsolyának, de lehetett nagy is) alkalmas lehet arra hogy abban replikonok replikálódjanak és valamiféle katalitikus reakciók menjenek végbe. Sőt, tegyék mindezt úgy, hogy a pocsolya két sarkában egymásról mit sem tudó replikonok dolgoznak. Maga a pocsolya közben nem volt egy „nagy sejt“, mivel nem a pocsolya osztódott, csak benne a cuccok. Azok meg akár versenghettek is.

Szóval előbb-utóbb eljött az az idő, amikor a replikonok bezsákolódtak, ami történhetett még az RNS-korszakban, vagy már a DNS-korszakban is. Van aki fordítva gondolja, és azt mondja, előbb voltak a zsákok, és csak utóbb került beléjük replikatív molekula (RNS vagy DNS). Bármi is legyen az igazság, mindenképp előfordulhatott egy olyan pillanat, amikor volt valami sejtféleség, csakhogy ebben a sejtben a mai DNS helyett RNS volt az információ tároló anyag. Ilyen élőlényt ma nem látunk. De ha ez létezett (és miért ne létezhetett volna), akkor bizony teljesen kielégíti még a szigorúbb élőlény-definíciókat is, azaz egy teljes jogú 100%-os élőlény volt: sejt volt, osztódott, replikált, anyagcserélt. Csak épp nem tudjuk, hogy létezett-e.

Szóval ezek miatt a kérdések miatt nem lehet megmondani becsülettel, hogy mi is volt az első ölőlény.

Pár megjegyzés.

#2

„Még a baktériumok előtt voltak az archeák (vannak még élő fajok).“

Az archeák is baktériumok. Nem hogy „vannak még“, hanem köszönik, virágoznak szépen. A név adásakor valóban úgy hitték, hogy ősibbek a többi bacinál, de ez az elmélet megdőlt. Érdemes lenne frissíteni a tudásodat.

„Voltak ugye a kemotonok, de ezek még nem éltek (csak szaporodni tudtak).“

A kemoton elmélet szépen hangzó kerek egész, csak épp nincs igazolva. A kemoton maga nem egy leírt valós objektum, hanem egy elméletben kitalált, „akár lehetett is volna“ objektum. Így aztán csak így odavetve, megtoldva egy „ugye“ szóval (esetleg hozzágondolva, hogy „mint az köztudott“), egy kicsit erős. Szóval nem csak a tudást lenne érdemes frissíteni, de egy kicsit érdemes lenne visszavenni a magabiztosságból.

#4

„Ebben az a vicces, hogy Te magad eldöntheted! :)”

Ez így nem igaz. Még ha egyet is értünk abban, hogy az élet-definíciók közt lehet válogatni, akkor sem mondhatjuk azt, hogy „találd ki, hogy mi a kritérium, és megtudod mi volt az első“, mert közel sem biztos, hogy amit kitalálok, az létezett is valóban. Meg ahogy az előbb megmutattam, hiába van egy jó definíciód, hiába van egy jó élőlényed, ami illik is rá, közel sem biztos, hogy nem létezett egy tök más élőlény, amire illett az a definícó, és ami ma már nincs.

Mivel még azt sem tudjuk, pontosan hogyan alakult ki az élet, valamint az élet definíciójában sincs teljes egyetértés (ezekről már írtak fentebb), erre a kérdésre nemigen lehet válaszolni. (Természetesen hipotézisek vannak, néha már szinte az a baj, hogy túl sok.)

Egy fokkal talán könnyebb lehet arra válaszolni, hogy milyen lehetett a ma élő összes (földi) élőlény utolsó közös őse. Őt az angol nyelvterületen LUCA-nak (vagy LUA-nak) szokták becézni. (LUCA = utolsó univerzális közös ős)

[link]

Róla nagyjából annyit lehet (szinte) biztosan tudni, hogy megvoltak azok a tulajdonságai, amelyek az összes mai élőlénynek is. Például 4 bázisból álló DNS örökítőanyag, RNS-ek, 20(+néhány?) L-aminosavból álló fehérjék, lipidmembrán, ...

Ha az élővilág törzsfáját megnézzük, jelenleg úgy tűnik, két fő ágra osztható. Az egyik ágon vannak a (valódi) baktériumok, a másik ágon pedig az úgynevezett Archaeák ("ősbaktériumok"), és a tőlük származó (igaz, közben sejtjeikbe 1-néhány valódi baktériumot is beépítő) eukarióták.

[link]

[link]

(A második linkben a fenti, interaktív törzsfa nem sokat mond, de alatta ábrázoltak két részletesebb potenciális fát.)

Azt, hogy az utolsó közös ős a baktériumokra vagy az Archaeákra hasonlított-e jobban, nehéz eldönteni (tudtommal gyakorlatilag lehetetlen). Amennyire tudom, a legősibb élőlények fosszíliáiról (plp. sztromatolitok) általában nem dönthető el egyértelműen, melyik csoportba tartoztak. Ha jól tudom, kékbaktériumokhoz köthető fosszíliákból találtak nagyon ősieket, de ez nem jelenti azt, hogy ők a legősibbek.

Ugyanakkor az utolsó közös őssel kapcsolatban még meglehetősen nagy valószínűséggel állíthatjuk azt, hogy kemoautotróf életmódot folytatott, azaz (valószínűleg szervetlen) kémiai anyagok oxidálásával nyerte az energiáját, és szén-dioxidot (vagy más szervetlen szénforrást) megkötve készítette a szerves anyagait.

Később az Archaea vonalon (könnyen lehet, hogy a mitokondrium ősének sejtbe kerülésének következtében) kialakultak az eukarióták. A főbb eukarióta csoportok rokonsági viszonyai még ma is csak kevéssé tisztázottak. Arról, hogy milyenek lehettek az első eukarióták, szintén nagyon keveset tudunk (nyilván az általános eukarióta bélyegekkel rendelkeztek).

#3 (PencroftTivald)

"kemotróp"

Magyarban kemotrófnak szokták írni.

"... a kemotróp bacik. Ezek extrém helyeken oxigéntől elzártan élnek."

Valószínűleg az első baktériumok tényleg anaerobok voltak, de egyáltalán nem minden kemotróf baktérium anaerob (pl. a kemoautotróf nitrifikálók aerobok), sőt az ember maga is kemotróf és egyben aerob (igaz 1. nem autotróf, 2. nem baktérium :). (Egyébként az anaerob anyagcsere és a kemotróf életmód is kialakulhatott többször is.)

#5

A válasz nagy részével alapvetően egyetértve, illetve tartalmát elfogadva, engedtessék meg pár megjegyzés.

"Az archeák is baktériumok."

Ez így nem igaz. Hogy tőled idézzek:

"... de ez az elmélet megdőlt. Érdemes lenne frissíteni a tudásodat."

Fentebb már írtam erről, illetve az alábbi linket is érdemes lehet megnézni:

[link]

A kemotonról csak annyit, hogy az tulajdonképpen az élet legegyszerűbb alapmodellje. (Tulajdonképpen a mai sejtek is rendelkeznek a három alrendszerrel, amiből a kemoton áll.) Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy létezett pont olyan formában, ahogy Gánti leírta.

És még egy megjegyzés, tényleg csak javító szándékkel (mert a lényeget abszolút nem érinti): az önmagukat másoló rendszerekre inkább a replikátor kifejezést szoktuk alkalmazni (Dawkins után). A replikon kifejezést ilyen kontextusban még sohasem hallottam. Illetve utánanézve a replicon kifejezés (angolban) létezik, de másra használják (igaz, még ilyen formában sem találkoztam vele korábban, nem lehet túl népszerű fogalom):

[link]

“"Az archeák is baktériumok."

Ez így nem igaz. Hogy tőled idézzek:”

Jogos, pongyola voltam, pedig ezt tudtam is. ;)

Valoban replikator, bekattant a replikon, pedig motoszkalt is hogy valamiert nem jo, de nem jutott eszembe a jo. Anno sokat hasznaltam.