Mik az élettani hatásai a mikrohullámnak részletesen?

Akkor lehet szövetroncsoló, ha jól felmelegít, és a fehérjéket koagulálja.

De egy igazi, közvetlen szövetroncsoláshoz vagy rákkeltéshez minimum UV de leginkább gamma sugárzás kell...

Az emberi agy fél fokos felmelegedése már eszméletvesztéssel, kicsit több már halállal jár. Ebből a szempontból nézve az emberi agyra fókuszált mikrohullám lehetne a leghumánusabb kivégzési forma.

Gondolom más élőlényeknél (legalábbis melegvérűeknél) hasonló a helyzet.

Ha mondjuk az agy nem kap belőle, nagyobb hőmérsékleteknél a kicsapódó fehérjék szövet-elhaláshoz, ezzel üszkösödéshez, vérmérgezéshez vezetnek.

Nem valami szép halálnem.

"Az emberi agy fél fokos felmelegedése már eszméletvesztéssel, kicsit több már halállal jár." - akkor mi a helyzet a negyven fokos lázzal? Az közel 4 fok felmelegedés.

A mikrohullám hatásáról bárki által otthon elvégezhető kísérlet: egy cserépben virágföldbe keverünk csíráztatandó magokat, majd mikróval felforralunk egy féldeci vizet, és mikor kihűlt, a cserépbe öntjük. Egyetlen mag sem fog kicsírázni, mind elpusztul. (Ha villanyrezsón forraljuk a vizet, a magok 1/3-a csírázik ki, ha viszont valódi tűzön, nem lesz káros hatása.) Ez persze jelenleg tudományosan nem megmagyarázható. És persze sajnos nem is kutatják.

"akkor mi a helyzet a negyven fokos lázzal? Az közel 4 fok felmelegedés."

Igen, a testben. De az agy nem melegszik.Az szigorúan temperálva van.

A magas láznál éppen akkor jönnek a hallucinációk, eszméletvesztés, kóma, amikor a szervezet már képtelen fenntartani a test többi része és az agy közti több foknyi hőmérséklet-különbséget.

A láznál jelentkező nagy szívterhelés legnagyobb részét éppen a test, illetve főként az agy "légkondijának" erős túlpörgetése okozza.

Már adtam választ de unatkozom, úgyhogy elmagyarázom részletesen, hogy megértsd hogy miről is van szó.

Tudjuk általános iskola óta, hogy az energia nem vész el, csak átalakul.

Részecskei szinten úgy történik energiacsökkenés, hogy az energia egy része leadódik úgy, hogy foton keletkezik. A foton egy olyan részecske aminek nincs is tömege, hanem tulajdonképpen csak egy "energiacsomag", ami hullámként terjed (elektromágneses hullámnak hívjuk ezt).

Amikor egy másik közeg elnyeli, akkor ez az energia átadódik.

Tehát attól függően hogy mekkora energiájú az elektromágneses hullám, csoportosíthatjuk őket. Illetve ez magyarázza azt is hogy (akár élő szövetben) hogy nyelődik el, milyen hatásai vannak.

-Legalacsonyabb energiájúak a rádióhullámok. Szövetben nem nyelődnek (alig nyelődnek) el. Tehát ha a barátod háta mögött telefonálsz, akkor is ugyanúgy tudsz telefonálni, mintha a barátod nem lenne ott :)

-Ennél magasabb energiájú a mikrohullám és a hősugárzás. A hő ugye abból adódik, hogy a részecskék mozognak, tehát kb -273 Celsius felett (ez az abszolút nullapont, amikor egyáltalán nem mozognak a részecskék) mindennek van hősugárzása. Ez úgy keletkezik, hogy ha a mozgó részecskék valamiért lelassulnak, akkor nyílván kevesebb lesz az energiájuk. Ez az energiakülönbség adódik le fotonként. Elnyelni sem nehéz ezeket, mivel úgy nyelődnek el, hogy a részecskék gyorsabban mozognak majd tőle, tehát felmelegedszik a test. Ez az alapja a mikrohullámú sütőnek is.

Tehát szövetre is annyi hatása van, mint a hőnek. Nagy hő hatására a fehérjék vagy nukleinsavak (=DNS és RNS) gyenge (ún. másodlagos) kötései felbomolhatnak, így megváltozik az alakjuk, így kicsapódnak, és nem működőképesek. Ugyanez történik főzéskor amikor a hús színe rózsaszínből fehér lesz, a tojás megkeményedik, és az ételben lévő baktériumok is elpusztulnak (mert a fehérjéiket tönkretesszük).

-Hősurgárzás felső határa, de még nem látható elektromágneses sugárzás az infravörös. Ennek is tulajdonképpen melegítés a hatása.

-Látható fény. Úgy keletkezik, hogy egy elektron egy magasabb szintről az alacsonyabbra "esik vissza". Elnyelődése okozhat szintén hőenergiát.

Például fémek is ezért szürkék általában, mert a fémes kötésben az atomok külső héjon lébő elektronjai leválnak az atomról és az atomok közt szabadon mozoghatnak, így minden energiaállapotban előfordulnak, tehát a szívárvány minden színét kb egyenlően nyelik el, de nem teljesen nyelik el.

Vagy vannak aromás vegyületek, amikben az elektronok molekulán belül szabadon mozognak. Általában színesek, mivel az elektronjaikat a lazaságuk miatt nem nehéz magasabb energiaszintre gerjeszteni.

-Ultraibolya. Élettani hatásai neki már jobban van. Úgy tudja gerjeszteni az elektronokat, hogy nemcsak magasabb energiaállapotba kerülnek, hanem új kötést is létrehoznak (pl. DNS-ben a timin nevű bázis egy másik timinnel kapcsolódik össze). Ha ez mondjuk DNS-en belül következik be és egy fontos gén fontos szakaszát érinti és a szervezet nem javítja ki, akkor nagy "galibát" is okozhat, mivel amikor a sejt osztódik akkor a DNS is lemásolódik.

-Gamma sugárzás. Igazából minél nagyobb az energiája, annál kevésbé valószínű hogy talál olyan közeget, ami elnyelné. Röntgennél is az alacsony energiájú sugárzást elnyelik alumíniummal, mert a betegben úgyis elnyelődne, így feleslegesen terhelnék (ugye a röntgen úgy működik hogy átvilágítják röntgennel a beteget, és különböző szövetek különböző mértékben engedik át a röntgensugarat, és ebből adódik a röntgenkép).

Elnyelésének van több módja.

1. Úgy tudja gerjeszteni az elektronokat, hogy amikor az visszaesik az eredeti energiaszintjére, akkor egy új fotont bocsát ki (ha emlékszel aromás vegyületeknél is ezt történik, csak mivel ott az elektronok lazán vannak, ezért nem kell gamma foton ahhoz hogy gerjeszd őket).

2. Vagy ha még jobban gerjeszti az elektront, akkor akár ki léphet az atomból, és a gamma foton maradék energiája megmaradhat.

3. Nagy energiájú gammasugárzás pedig párképződéshez is vezethet. Ez azt jelenti, hogy egy elektron és egy pozitron képződik. Ezek már tömeggel rendelkező részecskék, viszont energából tömeg (és fordítva) keletkezhez a kvantumfizikában. Ezt írja le a híres E = mc2 egyenlet, vagy átrendezve: m = E/c2. Tehát E energiájú fotonból E/c2-nyi tömeg keletkezik. Ugye ezért kell nagy E-jú foton ehhez, hogy tudjon két részecskényi tömeg keletkezni. Ez fordítva is lejátszódik, ha pozitron és elektrok összeütközik, akkor azok "eltűnnek" és gamma foton keletkezik.

Szóval a gamma sugárzás is elég nagy galibát okoz, na :)

"Ez nem igaz, ne terjessz áltudományt!"

1. Kipróbáltad? Próbáld ki!

2. Áltudomány akkor lenne, ha egy elégtelen kísérlettel vagy okoskodással igazolni próbálnám ezt az állítást. Ez így nem ál- és nem igazi tudomány, csak egy állítás. A tudomány ott kezdődik, amikor kipróbálod, hogy igaz, vagy hamis.

"És mégis mit gondolsz 5-ös mitől van különbség a három féle módszerrel melegített vízben? Kémiai változás egyik esetben sem történik."

Így van, ezért érdekes a dolog, ezért lenne érdemes kutatni. Masaru Emoto kísérletei érdekesek voltak, de nem lehet belőlük tudományos konzekvenciát levonni.