Ilyen lehetséges? ( többi lent )

Ezek így pongyola megfogalmazások, hogy "mindenhol és sehol".

A kvantumfizikában kb. annyi van, hogy mondjuk egy részecske bizonyos valószínűséggel van az egyik helyen, és bizonyos valószínűséggel a másik helyen. (Mert elvont fizikai absztrakciók elemzésénél bonyolult matematikai apparátusok segítségével ez jön ki.)

Na erre szokták azt mondani, hogy egyszerre van mindkét helyen.

"A kvantumfizikában kb. annyi van, hogy mondjuk egy részecske bizonyos valószínűséggel van az egyik helyen, és bizonyos valószínűséggel a másik helyen."

Igen, erre mondjuk, hogy szuperpozícióban van. Igazából a részecske csak akkor van egyik vagy másik helyen, ha megfigyeljük. Viszont a kérdés, hogy ezt a makrofizikában miért nem tapasztaljuk rejtély... Innen látszik, hogy hiányzik valami, egy leíró modell... Amíg ez az egységes leíró modell nincs meg, addig lehetetlenség a mikrofizikát és a makrofizikát összekapcsolni. Hiányzik a láncszem, ami rávilágít, hogy miért működik másként a "világ" szubatomi, és makrofizikai szinten.

#Crisopher "Viszont a kérdés, hogy ezt a makrofizikában miért nem tapasztaljuk rejtély..."

Régen tanultam, de ha az emlékeim nem csalnak van kapcsolat klasszikus és kvantumos között és Ehrenfest-tételnek hívjuk, ez kapcsolja össze a kvantummechanikai operátorok várható értékei a newtoni mechanika várható értékeivel. A függvény, ami leírja egy részecske pozícióját a koppenhágai interpretációban a Born-szabállyal, egyre határozottabb lesz, ahogy az anyagi részecskék egyre komplexebb formát öltenek, így mire eljutunk a makroszkopikus méretekhez a függvény egyetlen helyen nem nulla értékű, mégpedig ott, ahol a makroszkopikus test van.