Hogy is volt a dolog azzal az aszteroidával?

Egyáltalán nem biztos, hogy volt aszteroida.

De feltételezzük, hogy minden igaz, amit most leírtál.

Szerinted az asztenoszféra magmája miből van?

Elárulom. Tökéletesen ugyanaz az anyaga mint a köpenyé, csak a nagy nyomás és hő miatt folyékony. Ha felkerül a felszínre, előbb-utóbb megszilárdul. Ha tényleg ütött az az aszteroida egy pofás kis lukat a földfelszínbe, ahol kilátszott az asztenoszféra (amit én kétlek) akkor ott szépen feltört a magma, kihűlt és megszilárdult, új kérget képezve.

Ugyanez folyik minden vulkánnál.

L

Nem feltétlenül kell annak olyan nagynak lennie. Egy 30 km átmérőjű szikladarab már mindent elsöpör a Földön.

Amúgy tudod te milyen vastag a köpeny? Helyenként akár 50 km is lehet.

Ettől függetlenül átütheti. Miért ne? Komolyabb akadálya nincsen. Csak megfelelő tömeg, sebesség és beesési szög kell hozzá.

Na de a lényeget tekintve ez tök mindegy, mert, mint mondtam, a feltörő magma anyaga ugyanaz, mint a köpenyé, max. más a kémiai összetétele. Tehát ha lehűl és megkeményedik, akkor kipótolja a lukat.

Azon kívül szerinted az az anyag, amit az aszteroida "kiüt" a helyéről, hova kerül?

Egy része kilökődik az atmoszférába, porfelhőt képez, de nagy része a becsapódás hőjétől elolvad és az asztenoszféra magmájával azonos anyagot alkot, ami idővel ismét megszilárdul.

A problémád ezzel megoldva. Nem?

Én ettől függetlenül nem hiszem, hogy ha becsapódott volna akkora aszteroida, ami átüti a köpenyt, akkor még itt lennénk, de végül is nem vagyok tudós.

L

a Yucatán-fsz. környékén van a kráter, a kérdés az, hogy óceáni vagy szárazföldi lemezen. Igazából nincs jelentősége, mivel ha - mint mondják- kb. 10 km volt az átmérője, így jóval mélyebbre mehetett mint a kéreg maga. Ehhez nem kell tudomány. Azt mondják egy 100km átmérőjű darabka megfelelően eltalálva már szétszaggathatja Földet.

Na de lényeg nem ezen van, hanem ami volt, nyilván fontos lehet az anyag is, kő/fém/jég aszteroida volt-e. Annyi tutira vehető, hogy az egész Földön tűzeső söpört végig, nyilván ennek nagyon nagy hányada magma és a meteor anyaga lehetett, kisebb része maga a kéreg. Szökőár ügyben el lehet gondolkodni, hányszor kerülte meg újra és újra a Földet.

Ez mind érdekes. De a kérdés alapvetően arra irányult, hogy mi lett a lyukkal.

Erre én továbbra is csak azt válaszolhatom, hogy mivel az asztenoszféra anyaga megegyezik a kéregvel (csak a halmazállapota más) ezért megszilárdulva "betömi" a lukat, ha van egyáltalán.

L