Mi ez a diploid-haploid dolog? Valaki letudná írni részletesen és érthetően, hogy mi is ez a ivaros-ivartalan szaporodás a növényeknél?

Tegyük fel, hogy van egy növény, aminek 10 db kromoszómája van. Ez azt jelenti, hogy van egy 1., egy 2., egy 3., egy 4. és egy 5. pár kromoszómája. Azaz egy 1. kromoszóma anyai ágon és egy 1. kromoszóma apai ágon, stb. Az azt jelenti, hogy az 1., 2., 3., 4., és 5. kromoszóma a sejt kromoszóma állománya, az n. Mivel mindből van egy anyai és egy apai eredetű, azaz minden kromoszómája páros, ezért a kromoszómaszáma 2n.

Tegyük fel, hogy a növényünk egy haraszt. Ez a növény diploid, mert kétszeres kromoszómaszerelvénye van, azaz 2n. A növény spóratermő tokjaiban spórák keletkeznek, melyek egy része női, más része pedig hím jellegű. A spórák ún. redukciós osztódással jönnek létre, azaz a keletkező spórák kromoszómaszáma "csak" n. Azaz haploidok.

A spórából előtelep fejlődik, a nőiből női, amin megjelennek a női ivarszervek, a hím jellegűből pedig hím előtelep lesz hímivarszervekkel. Itt rendes mitózissal (azaz n-->n kromoszómaszám) keletkeznek az ivarsejtek. A megtermékenyítés után, mint az állatoknál, a két ivarsejt kromoszómakészlete összeadódik, így lesz belőle újra haraszt, 2n kromoszómakészlettel.

A virágos növények szaporodása ugyan ez, csak kicsit leegyszerűsödött. A pollen maga a spóra, amiből pár sejtes előtelep képződik, egyetlen sejt az ivarszerv, ami osztódás után létrehozza a két hímivarsejtet. A női spóra embriózsákot alakít ki, 7 db sejttel (petesejt, központi sejt, szinergida sejtek és ellenlábas sejtek). Mivel ezek is és a hímivarsejtek is spórából, előtelepről jöttek létre, haploidok (n). Mivel azonban a központi sejt két sejtből olvad össze, ez kicsit bonyolítja a helyzetet, mert a kromoszómaszáma csak ennek az egy sejtnek az embriózsákban 2n lesz. A kettős megtermékenyítés során a két hímivarsejt egyike a központi sejtet termékenyíti meg (2n+n=3n, azaz a keletkező sejt triploid lesz), ebből alakul ki a táplálószövet az embrióban. A másik hímivarsejt a petesejtet termékenyíti meg (n+n=2n, azaz a keletkező zigóta diploid lesz), amiből maga az embrió, később az új növény fejlődik.

Moháknál a helyzet hasonló, de ott pont az előtelep a zöld, a nagy, a "moha", a zigóta az anyanövényen marad és ott fejleszt egy kis spóratermő tokot.

Diploid 2n, Haploid n információt (kromoszómát) tartalmaz. Ivartalan szaporodásnál ugye nincsenek gaméták (n) amik összeolvadnak és lesz belőlük zigóta (2n). Tehát az ivartalan szaporodás (történhet növényi töredék leszakadásával) során gaméták nem egyesülnek, nem lesz új genetikai kombináció, hanem egy úgymond klón jön létre, ami mindenben megegyezik az anya szervezettel.

Ivaros szaporodás során a növények úgynevezett ivarsejteket, gamétákat hoznak létre (n), ezek feladata egymással találkozni és összeolvasni (konjugáció) és így létre jön egy diploid zigóta (2n), mind apai mind anyai géneket fog tartalmazni.