Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Egy test súlya a tömegén...

Egy test súlya a tömegén kívül a nehézségi erőtől vagy a nehézségi gyorsulástól függ?

Figyelt kérdés

Mert azt mondják, hogy minnél kisebb a testre ható nehézségi erő, annál kisebb a súlya, de számításnál viszont a nehézségi gyorsulással van szorozva a tömeg.


Most akkor melyiktől függ?


2010. márc. 25. 10:58
 1/5 A kérdező kommentje:
A vonzás a nehézségi erőt vagy a nehézségi gyorsulást jelenti?
2010. márc. 25. 11:49
 2/5 anonim ***** válasza:

Mivel a nehézségi erő (F=m*g) függ a nehézségi gyorsulástól, így ha a súly a nehézségi erőtől függ, akkor a nehézségi gyorsulástól is függ, nem?


Ez olyan mintha azt kérdeznéd, hogy a boros kóla íze a szőlőtől, vagy a bortól függ, mert mindenki azt mondja, hogy a jó szőlő a titka, de borból kell csinálni.


Ráadásul, ha a test nem gyorsul akkor a nehézségi erő, meg a súly ugyanaz!

2010. márc. 25. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Súly = nehézségi erő

A súly, vagyis a nehézségi, erő függ a tömegtől és a nehézségi gyorsulástól. "A nehézségi gyorsulás az a gyorsulás, mellyel a szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna." Ez wikiről.

2010. márc. 25. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

A második válaszoló kicsit pontosabb volt.

"Ráadásul, ha a test nem gyorsul akkor a nehézségi erő, meg a súly ugyanaz!"


Mi itt a Földön állva g-vel gyorsulunk lefele. Viszont ha felszerelnénk egy rakétát a hátunkra ami szintén lefele gyorsítana minket, akkor egy "picit" nehezebbnek éreznénk magunkat. Ha nincs ez a plusz gyorsulás, akkor csak a g gyorsít bennünket és a súlyunk így megegyezik a nehézségierővel. Viszont ha plusz gyorsulást is veszünk, akkor a súlyunk nagyobb lesz, viszont a nehézségi erő csak a g-től függ.


"Tehát a súy = nehézségi erő" csak speciális esetben igaz, ezért pontatlan voltam.


Viszont nem teljesen igaz az se, amit ő mond, hiszen itt a Földön minden g-vel gyorsul. Ha nem gyorsulnánk egyáltalán, akkor nem lenne súlyunk! Az űrben azért lehetünk súlytalanok, mert az égitestek túl messze vannak, az űrhalyó pedig túlságosan pici. ( [link] Tehát F is szinte nulla, így nem gyorsít bennünket érezhetően, és így súlytalanok vagyunk. Amikor az űrhajó gyorsít, akkor viszont már az utasai érzik, ahogyan kicsit belenyomódnak az ülésbe, tehát ekkor már nem súlytalanok, hanem olyan mintha a hátukkal feküdnének a földön, persze lehetnek könnyebbek, vagy éppen nehezebbek is.

2010. márc. 25. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

" ...Földön minden g-vel gyorsul. Ha nem gyorsulnánk egyáltalán, akkor nem lenne súlyunk! Az űrben azért lehetünk súlytalanok, mert az égitestek túl messze vannak, az űrhalyó pedig túlságosan pici...."


Szóval helyesen : a Földön minden szabadon eső test g-vel gyorsul(na, ha nem volna levegő). Ha nem gyorsulnánk egyáltalán, akkor nem esünk szabadon, és súlyunk van. Az űrben azért lehetünk súlytalanok, mert folyamatosan "szabadon esünk"


És hogy feleljek a kérdésedre:


Nehézségi erő egyenlő a test tömege szorozva a nehézségi gyorsulással [F(n)=m*g]. Hogy mi, mitől függ, és mi, mivel egyenlő, ebből könnyen kitalálhatod.


maci

2010. márc. 25. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!