Noob kémia kérdések?
Lehet, hogy nagy hülyeségeket kérdezek, de képzavar van.
1. A kén-hidrogén miért nem képes saját halmazába hidrogénkötéseket képezni?
2. Amikor létrejöhet hidrogénkötés a molekulák között, akkor CSAK ez a másodrendű kötőerő érvényesül, vagy pl. egyszerre lép fel dipól-dipól kh. és hidrogénkötés?
3. Az ionoknak van "oldhatóságuk"? Vagy minden vizes oldatban akvatált állapotban vannak? Hogy van ez?
1, azért, mert a hidrogén nem egy fluor oxigén vagy nitrogén atomhoz kapcsolódik
2, a hidrogénkötés tulajdonképpen egy nagyon erős dipol-dipol viszony szerintem, de nem vagyok benne 100%ig biztos
3. attól függ, hogy az atomok között mekkora az elektronegativitás különbsége, pl CaCO3-ban a kötés kovalens jellegűvé válik, a NaCl meg jól oldódik
itt egy piramis : [link]
egy vegyületre megsaccolhatók a tulajdonságok ennek segítségével
1. Mivel az O elektronegativitása 3,5, míg a S-é csak 2,5, (míg a H-é 2,1) ezért jóval nagyobb az O-H kötések polározottsága, mint az S-H kötéseké. A hidrogén hidakhoz erősen polározott kötések kellenek, amiknek az egyik résztvevője a H, így csak elég nagy elektronegativitású elemekhez kapcsolódó H esetén jöhet létre. Leginkább N, O.
2. A hidrogénkötés lényegében egy dipól-dipól kölcsönhatás. Csak ez a fajta dip-dip olyan sokkal erősebb a megszokottnál, hogy saját neve van.
3. Természetesen az ionoknak van oldhatósága, és vizes oldatban akvatált állapotban vannak. Nem értem a kérdést.
bár a hármasra nekem is kicsit homályos, hogy tulajdonképp mi a kérdés
ha nagyobb arányban van ion, mint víz akkor az nem vizes oldat, hanem ionos víz
dolgok elkezdenek kristályosodni, ha átléped a szolvusz vonalat kifelé
1. Ezt szerintem kielégítőn megválaszolta az első kettő válaszoló.
2. A hidrogénkötés mellett más kötőerők is érvényesülhetnek, csak ezeknek sokkal kisebb a jelentőségük. Érvényesül dipol-dipol,dipol-indujált dipol és indukált dipol-indukált dipol kölcsönhatás is.
3. Egy adott ionra nem lehet oldhatóságot értelmezni, csak az ionokat tartalmazó sókra. Például a CaCl2 jól oldódik vízben, de a CaCO3 (és sok más Ca vegyület) nagyon rosszul. Ugyanígy az AgNO3 elég jól oldódik vízben, de a legtöbb ezüst vegyület nem igazán oldódik. Azaz önmagában a kalciumionnak, vagy az ezüstionnak nem értelmezhető az oldhatósága, csak annak függvényében, hogy milyen anionok vannak mellettük.
(Annak az okát, hogy az egyes sók oldhatósága miért tér el, részben már leírta az 1. válaszoló, de az oldhatóságot más is befolyásolja az elektornegativitás mellett: a kation polarizáló ereje és az anion polarizálhatósága.)
(A kérdésben akvatált helyett nem hidratált állapotot akartál írni? Én legalábbis az első kifejezéssel még nem találkozta, így nem tudom értelmezni. Vagy a kettő ugyanazt jelenti?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!