Háztartási kémia. Kérdések?

Ezek szerintem tök jó kérdések:)

1. A kristálycukor először karamellizálódik: megolvad és az olvadék színe barnulni kezd. Magasabb hőmérsékleten egyre mélyül a szín, míg nem teljesen fekete nem lesz. Ez a folyamat az elszenesedés. A kristálycukor teljes része szénné és vízzé alakul. A vízcseppek pl. megfigyelhetőek egy kémcső oldalán, ha a cukrot Bunsen-égő lángjánál melegítjük.

C6H12O6 = 6C + 6H2O

2. A zsírok és olajok nagy szénatomszámú karbonsavak (zsírsavak) glicerinnel alkotott észterei. Az olivaolajnak azért alacsonyabb az olvadáspontja, mint a disznózsírnak, mert az olajok nagyobb arányban tartalmaznak telítetlen zsírsavakat (kettős kötést tartalmazó zsírsavakat), mint a zsírok. A telítettségtől függ, hogy milyen halmazállapotú a vizsgált észter. Jusson eszedbe pl. a margarin előállítási folyamata. A margarint növényi olajokból állítják elő, ami ugye folyadék. Az olajokat hidrogénnel telítik (katalitikus hidrogénezés), hogy margarinná dermedjen.

3. A borkén nátrium-hidrogénszulfit (NaHSO3). Redukálószer, a szerves színanyagok (pl. növényi festékek) elszíntelenítésére ennél fogva alkalmas.

4. A szódabikarbóna (NaHCO3) lúgosan hidrolizáló só:

HCO3- + H2O = H2CO3 + OH-

A lúgos hidrolízisből származó hidroxidionok pedig a savas kémhatást ill. ízt okozó hidrogénionokat semlegesíteni képesek:

OH- + H+ = H2O

5. Az ammónium-karbonát hőbomlása során ammónia és szén-dioxid keletkezik. Ezek fújják fel a tésztát:

(NH4)2CO3 = 2NH3 + CO2 + H2O

6. A liszt keményítő, amely alfa-D-glükóz egységekből felépülő amilózból áll. A keményítők kimutatására alkalmas reagens a háztartásból a jódtinktúra vagy bármilyen jódtartalmú oldat (Lugol-oldat). A jód képes beépülni az amilóz spiráljának üregébe, amely kölcsönhatás úgy deformálja a jód elektronfelhőjét, hogy az kék színreakciót ad.

7. A gázok oldhatóságát a nyomás nagymértékben befolyásolja. A nyomás növelésével valamennyi gáz oldhatósága nő. Az ásványvizes palackban nyomás uralkodik. A kupak elcsavarásával a folyadék feletti gáztérből eltávozik a szén-dioxid, ami lecsökkenő nyomást eredményez. Mivel a folyadékban oldott szén-dioxid és a gáztér feletti szén-dioxid gáz között dinamikus egyensúly áll fent, ezért a rendszer úgy igyekszik a külső hatást hárítani, hogy kevesebb oldott gázt tartalmazzon, ezért az oldott szén-dioxid valamennyi hányada eltávozik: H2CO3 = H2O + CO2