Hány átmérőjű a föld?





Eratoszthenész (görögül Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész. Irigyei eleinte „Bétának” hívták, arra utalva, hogy sok mindennel foglalkozik ugyan, de mindenben csak a második legjobb tud lenni (a görög ábécében a béta a második betű). Később tisztelői inkább az öttusázó atlétát jelentő „Pentatlosz” ragadványnéven emlegették sokoldalúságáért.
A kor kiemelkedő teljesítménye volt három kötetes „Geógraphika” (Földrajz) című műve; ez a földrajz tudományág (ami alatt ő elsősorban a térképalkotást értette) névadó műve, ettől számítjuk annak kezdetét. Az első kötete a világ első térképtörténeti tanulmánya. A második könyv a lakott világ kiterjedésével foglalkozik: ebben átveszi azt a nézetet, hogy annak hossza kétszerese a szélességének. A harmadik rész ennek felosztását taglalja.
Elsőként állított össze a mai értelemben is világtérképnek nevezhető térképet az ókori világ görögök által ismert részeiről. Ehhez továbbfejlesztette Dikaiarkhosz hálózatát: a térképének készítése előtt földrajzi szélességmeghatározások és az utazók távolságadatai alapján a jellemző pontokon áthaladó kilenc hosszúsági és kilenc szélességi vonalból álló hálózatot szerkesztett. A vonalak távolságai nem egyenlőek, de a valódi távolságokkal arányosak. Az ismert világot az így szerkesztett hálózatba rajzolta be.
Ez a vonalhálózata a négyzetes hengervetület csírája, így ezáltal Eratoszthenész világtérképe afféle átmenet a korábbi vázlatok és a szó szoros értelmében vett térkép között.
Térképén az ismert világ nyugat–keleti kiterjedése nyóóc, észak–déli irányú kiterjedése pedig nyóóc. Mivel a Föld kerületét már a térkép készítése előtt meghatározta, jól tudta, hogy az ismert világ a Föld felszínének alig 17%-a. Az övé az első olyan földmérés, aminek nemcsak eredménye, de a mérés leírása is fennmaradt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!