Miért kezdtek el (mi lehetett az az ok) a növények virágot, virágzatot hozni?

Mert így tudnak szaporodni. Ami meg szél útján nem tudott, annál kialakultak a szirmok, illatok, stb.. hogy így akkor a méhecske szaporítsa őt :]

És nem pont a páfrányok szaporodnak így, hanem a kényesebb növények.

Evolúciós kérdésekre nem jó kérdőszó a "MIÉRT", mert ez azt a hibás látszatot keltené, hogy az evolúciós lépéseknek okuk, céljuk van, holott ez nem igaz. Amikor az első növény kifejlesztette az első virágszerű izéjét, akkor nem gondolt rá, hogy ebből mi lesz. Pusztán csak nagyon sikeres lett vele, így tovább tudott fejlődni.

Egyébként ha belegondolsz, a virág az egy módosult hajtás. Mindene levelekből épül fel, még ha az adott levélen nem is látszik, hogy valaha levél volt. Egyes virágok szirmain mikroszkóppal felfedezhetők pl a gázcsere nyílások, habár ezek csökevényesek, nem működnek.

A lényeg, hogy a virág az nem valami tök új dolog, hanem egy már létező szerv módosulata. Vannak növények, amik képesek színes levelet hozni (pl mikulásvirág), vagy egyes leveleik eltérnek a többitől. Hát a virág is ilyen színes, többitől eltérő levelek összessége.

A méhecske meg azért jobb, mint a szél, mert a szél vagy fúj, vagy nem, vagy jó irányba, vagy nem, és ha már fúj, vagy van ott egy másik növény, vagy nem. Tehát széllel porozni olyan, mintha úgy írnál levelet a szomszéd városban lakó haverodnak, hogy írsz 5000 példányt, majd kihajítod a szélbe.

A méhecske ehhez képest mindig jön, mindig tudja hogy merre megy, és a célja mindig egy másik növény. Vagyis a levélírós hasonlattal: elég egyetlen levelet a hátára tapasztanod, és előbb-utóbb meg fogja látogatni a haverodat. Azért ez így elég biztos.

No most a méhecske egy erősen specializált rovar. Az első szárazföldi növények, a mohák még vízcseppben szaporodnak, a harasztok pedig spórákat hoznak, amikből előtelep fejlődik ki, ezen alakulnak ki az ivarszervek, itt történik a megporzás is.

Viszont itt a spórák már felhasználható tápanyagot jelentenek, ha egy akármilyen ízeltlábú megeszi a kétharmadát, egyharmadát pedig elszállítja kilométerekre, a növény máris jól járt és a rovar is. Ez még csak amolyan véletlenszerű kapcsolat is lehet, egy egyébként mindenfélét evő rovar rákaphat a spórákra, ha éppen azt talál, ez a kapcsolat kialakulhat minden további nélkül.