Ha a víz molekulás szerkezet, akkor miért áll össze több vízmolekula (pl:egy pohár vízben)? Köztük is van valami kötés?

Az ok a Van Der vaals

CO2 szerkezete egész más. Egyenes O=C=O szerkezetű, apoláros molekula. H2O szerkezete V alakú, erősen polarizált.

Ahogy az előttem hozzászólók is említették a vizet Van Der Waals kötések tartják össze, de csak részben. Ez folyadék ebből a szempontból különleges. Ezt az alkotó elemek szerkezete okozza. A 2 H-atom a molekula alján az O pedig annak tetején helyezkedik el. Ezt az okozza, hogy az oxigén fennmaradó 2 nem kötő elektronpárjának helyigénye, illetve taszítja O-H kötés elektronjait. Ezt csak azért mondtam el, mert szerintem így majd egyszerűbb lesz elképzelni a következőket. A hidrogén ( természetesen, ha a molekula olyan részén helyezkedik el, hogy érintkezni tud egy másikkal) képes kötést létesíteni más molekulák nem kötő elektronpárt tartalmazó atomjaival ( O, N…) Ezt a kötés igen találóan hidrogénkötésnek nevezték el. Egy vízmolekula 4 ilyen kötést képes létesíteni.( az oxigén két nem kötő elektronpárja egy –egy H-el, illetve a 2 h másik kér oxigénnel ) Szóval haladjuk a jégtől és remélhetőleg minden világos lesz :D Ezen halmazállapot ugyebár energia elvonásával, leadással alakul ki.( lehűlés ) Fontos még megemlíteni, hogy az anyagok mindig a legkedvezőbb energia feltételű helyzetet veszik fel és ez csak akkor változik, ha arra kényszerítjük őket. ( melegítés, atomreaktor használata, az utóbbi csak vicc:D) Ezután a kis kitérő után térjünk vissza a jéghez. Szóval a jég a víz legstabilabb formája ( jó kemény is), hisz ebben az esetben mind a 4 hidrogénkötés kialakul, ami egy szabályos rácsszerkezetet biztosít a molekuláknak. Mikor ezzel a struktúrával energiát közlünk. Akkor ezen kötések egy része felszakad. Elkezd olvadni. A szublimáció azért nem következik be, mert a kötések nem egyszerre bomlanak fel, azonban ha ez meg is valósul, akkor is jelen van még a Van Der Waals kötés. ( Ennek ellenére a nagy számok törvénye alapján hóttuti, hogy akar egy- két olyan molekula, amely szilárdból gáz halmazállatúvá alakul.) Az általad említett térfogat összeférhetetlenséget szintén ez a jelenség okozza. A 4 H-kötés térigénye nagyobb, ezért a jég térfogata is nagyobb, mint a szabálytalanul elhelyezkedő vízmolekulák halmaza. A folyékony vízben is megmarad a hidrogén kötések egy része. ( Van , ahol mind a négy, akad ahol három és így tovább.)

A halmazállapot kialakulásának vizsgálatánál sok tényezőt figyelembe kell venni. Az anyagok moláris tömegét, térszerkezetét… a kérdésben feltett okfejtés azonban nem értelmes. Minden anyag lehet gáz, folyékony és szilárd is, csak nem tudjuk mindegyiket előállítani. Felhozódott itt a széndioxid. Akkor vegyük ezt alapul. Szobahőmérsékleten ugyebár gáz. De ahogyan hűtjük folyékonnyá, majd szilárddá válik. Ez a szárazjég. Végülis egy anyag minden halmazállapotot felvehet, csak más körülmények között. Ezeket a különbségeket pedig a fent említett szerkezeti tulajdonságok idézik elő. Remélem sikerült mindent megválaszolnom, de ha nem akkor szívesen segítek még:D

Utolsó kérdésre ajánlom a fázisdiagramok tanulmányozását. Azok pedig természetesen az anyag molekuláris szerkezetétől függnek!