Talán a gravitáció több mint csak sima tömegvonzás? (többi lent)
A gravitációt lehet növelni azzal ha beülünk egy mozgó járműbe és elindulunk vele egy irányba gyorsan akkor úgy érezzük mintha húzna valami hátrafelé, vagyis megnő a gravitáció.
Az idő sebességét is lehet növelni és micsoda véletlen hogy ugyan úgy mint a gravitációt, sebességgel. A kettő külön-külön nem megy! Talán a gravitáció csökkentésének feltalálása lehet egybe az idő le lassítása, megállítása vagy akár visszahajtása is...
Ez eddig elsőre talán nektek is jónak tűnik, de akkor gondoljunk csak az asztronautákra. Az elmélet szerint ha nincs gravitáció akkor ott idő sincs!
Nektek mi a véleményetek erről?
Szerintem erre való ez az oldal. És azért írtam ki a kérdést mert tudtam hogy valami nincs rendbe.
Amit mondani akartam hogy talán a gravitáció és az idő között szorosabb a kapcsolat. Ahogy a tér és az idő között is!
U.i: Nem az időutazást tervezem, hanem az anti gravitációt! De eszerint a kettő ugyan az lenne :)
Ha azért írtad ki, hogy kijavítsalak, akkor engedd meg:
- Amit gyorsulás közben érzel, hogy hátrahúz az nem megnövekedett gravitáció, hanem inerciaerő.
- A sebességgel a tömeg nő, de csak extrém nagy sebességeknél. És nagy sebességnél nem gyorsul az idő, hanem lassul a nagy sebességgel mozgó objektum számára.
- A gravitáció csökkentéséve nem fog megállni az idő. Visszaforogni meg pláne nem.
- Az űrben van gravitáció. Súly nincs, mert nem vagy alátámasztva/felfüggesztve. Olvass utána az első kozmikus sebességnek, és meg fogod érteni miért nem esnek le az űrhajósok.
Ezt nem teljessen értem!A wikipédia is ugy irja hogy tömegvonzás.
Ha nincs időd elmagyarázni, megtudnád mondani hol tudok részletesebben utánna olvasni?
Szia!
A wikipédia nem jó forrás akkor, amikor az ember elméleti fizikából szeretne megtudni valamit.
Ettől függetlenül persze nem hiba azt mondani hogy a gravitáció "tömegvonzás", ugyanis a newtoni képben így gondolunk rá, ami a relativitáelméletnek a határesete (ugyanúgy, mint pl. a klasszikus mechanika a kvantummechanika határesete, ha h vonással a 0-hoz tartunk; visszakapunk minden klasszikus képletet), csak ettől még nem az lesz a valós.
Az ún. gravitációt az einstein egyenlet írja le (valójában 16 nemlineáris parciális differenciálegyenletből álló diffegyenletrendszer).
Az Einstein-egyenletben a lokális energiasűrűség és a nyomás szerepel a gravitáció forrásaként (az energia-impulzus tenzor komponensei), míg a newtoni képben a tömeg az egy térfogati integrál és az szerepel forrásként. Az áltrel abban is eltér, hogy nem létezik benne térfogati integrál.
A keresett megoldás (a metrikus tenzor) nem egyértelmű. Tehát ugyanazt a téridőt sokféle módon elő lehet állítani, és ez a szabadság nagyon messzire vezet a matematikában.
Tehát ha van egy anyaghoz tartozó energia-impulzus tenzorunk, akkor abból ki lehet(ne) számolni hogy milyen az általa kialakított téridő geometriája.
Persze az egyenleteknek messze nincs általános megoldása rendkívüli bonyolultságuk miatt (nem lineárisak), csak speciális esetekben tudju megoldani (pl. gömbszimmetria esetén), de a legtöbb megoldható esetnek látszólag semmi értelme sincs: pl. megoldható az egyenlet egy komplex tömegű rúd esetén.
Szóval a mondandóm lényege az, hogy a tömeg nem egyenlő az energia-impulzus tenzorral.
Egy egyenletesen gyorsuló gravitáció mentes vonatkozási rendszer lokálisan megkülönböztethetetlen egy nyugvó (avagy egyenes vonalú egyenletes mozgás végző) gravitáció alatt lévő vonatkoztatási rendszertől.
Vagyis pongyolán ha mondjuk bezárnak egy űrhajóba amin nincs ablak akkor helyi mérésekkel nem bírod eldönteni hogy gyorsul az űrhajó és nincs gravitációs térben vagy nem gyorsul és a gravitációs tér alatt van.
Ezért van hogy egy szabadon eső test súlytalan mivel a gravitáció hatására gyorsuló mozgást végez. A gyorsuló mozgás és gravitáció kioltja egymást (,de csak lokálisan persze, a szabadon eső objektum számára).
Ez nem igaz: "Az elmélet szerint ha nincs gravitáció akkor ott idő sincs!"
Az hogy egy ekkora tömegű objektum mint a Föld által okozott idő múlását milyen csekély mértékben befolyásolja, ennek kimérésére évtizedek munkájára volt szükség Gravity Probe B nevű űreszköz segítségével.
"Ezt nem teljessen értem!A wikipédia is ugy irja hogy tömegvonzás."
Eslő megközelítésben. Ha a részletekbe belemegyünk akkor kiderül hogy nem teljesen igaz. Rengeteg esetben ez a közelítés jó eredményt ad. Newton mondta hogy a gravitáció tömegvonzás és erőssége a tömegsűrűségtől függ. Einstein ennél bonyolultabbat mondott. Ő azt mondta hogy függ a tömegsűrűségtől, energia áram sebességétől, függ a különböző nyírófeszültségéektől stb. Newton nem volt, hülye hogy ő azt hitte hogy csak az anyag tömegsűrűsége határozza meg mivel amit vizsgálni tudott ott ez volt a domináns, a többi dolog olyan kis mértékben szól bele hogy nem tudta kimérni. Számunkra egzotikus anyag esetében nem a tömegsűrűség a domináns így lehet antigravitációs hatású is akár azaz anyag. Azonban el kell keserítselek ha lenne ilyen anyagunk akkor sem tudnánk repülő autót csinálni belőle vagy antigravitációs cipőt mellyel lebegni tudnánk. Az antigravitáció ahogy a gravitáció nem válogat, mindent vonz illetve mindent taszít válogatás nélkül. Itt a Földön a Föld a domináns gravitációval rendelkező objektum. Ha lenne egy antigravitációs anyagból lévő cipőm az is ugyanúgy lefele esne. Elképzelhető olyan égitest ami antigravitációs, az viszont mindent taszít magától. Ilyenről azonban nem tudunk. Antigravitációs hatása azonban van a térnek nagyon nagy több galaxis mérető távolságokban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!