Milyen változás megy végbe az agyban a kétféle tanulás során?

Másféle változás következik be, amikor magolunk, és más, amikor megértünk valamit? Van különbség az agy fizikai "kinézetei" közt attól függően, hogy magolással (ismétlés, erőltetés, bevésés) változtatunk a működésén (okosodunk), vagy pedig egy hirtelen ráeszmélés történik, pl. egy összefüggés felismerése? Mennyire függ össze ez a kettő? Mert tárgyi tudás nélkül nincs "alapanyag", amin a megértés alapulhatna, viszont a nagy tárgyi tudás önmagában nem feltétlenül eredményez felismeréseket. (Nem a két módszer szükségességét szeretném összehasonlítani, mert egyformán fontos és egymás kiegészítői, hanem az agy megfigyelhető változásai érdekelnének, ha vannak ilyenek.)