Minden neuron kapcsolatban van minden neuronnal (pl. emberben)?

bármely másik*

Nem, közvetlen kapcsolat nincs az mind-mind között, ez térben el sem lenne képzelhető. Közvetett van. "Kicsit" kevesebb idegsejt kéne hogy közvetlenül mindegyik kapcsolódjon, összeakadnának a kapcsolatok + túl hosszúak lennének.

Huh... érdekes felvetés :). Előre megjegyzem, sajnos nem volt időm a kérdésednek utánamenni, úgyhogy bár a területemet érinti a téma, azt írom le,ami elsőre felmerült a "neurobiológus paraszti eszemben" a kérdés kapcsán.

Első körben előre veszem, hogy szerintem a válasz az alapkérdésre az, hogy NEM LEHETSÉGES. Részletek pedig alább :

Először is mekkora egységben kívánunk gondolkodni... A központi idegrendszerre vonatkoztatva, vagy a perifériás idegrendszert is belevéve? Ez szerintem nem mindegy.

Ha tényleg azt veszem, hogy BÁRMELYIK neurontól eljuthatok X mennyiségű szinapszison keresztül BÁRMELYIK másikhoz, akkor ezek szerint el lehetne jutni pl.: a retinában található bipoláris neurontól a vádimban lévő izomorsó gamma-motoneuronjához. Vagy akár a látókérgem egyik piramis sejtjétől egy gerincvelői primer érzőneuronig. Ennek semmi szükségét nem látom, és szerintem az idegrendszer is így van ezzel. Miért? Mert az információt csak oda érdemes és gazdaságos eljuttatni, ahova szükséges.

Minden más csak felesleges plusz szinapszist,receptort, neurotranszmittert, energiát, és akciós potenciálokat jelentene. Egy szinapszist létre kell hozni, ami energia és alapanyag igényes (megfelelő fehérjekészlet,sejtváz kialakítása), a szinapszisban a transzmitterek mennyiségét fenn kell tartani(szintén energia és alapanyag igényes).

Az idegsejtek ráadásul meghatározott transzmitter és receptor készlettel rendelkeznek, meghatározott típusú információra tudnak reagálni, illetve meghatározott választ tudnak csak erre adni. Így ilyen szempontból két totálisan különböző neuron kapcsolata lehet, hogy csak egy hatalmas kitérőn keresztül tudna megvalósulni. (Tehát nem csak a sejtek közti távolság számítana szerintem az közvetett kapcsolatok számában).

Emellett egy neuronnak felesleges, és és szintén csak energiapocsékolás a funkciója szempontjából teljesen irreleváns információkat feldolgoznia.

Összességében pedig azért nem csak a totális összefüggő kapcsolódás és az elszigeteltség a két opció.

Az idegrendszer okkal alakít ki bizonyos neuronális köröket, szerkezeti és funkcionális magcsoportokat, az információ okkal áramlik rendezetten (pl. ugye az érző információk szomatotópiásan szerveződnek és vetülnek a kéregben). Emellett persze sok terület rendelkezik kiterjedt kapcsolatokkal, számos más neuronális egységtől információt gyűjtve.

De egy bárhonnan-bárhová típusú kapcsolódás nagyon megterhelő lenne szerintem.

Amúgy anno Apáthy Istvánnak volt egy kontinuitási elmélete, ami szerint az egész idegrendszer mind szerkezetileg, mind élettanilag összefüggő (kontimuus) rendszer.

Ha jól értem, Ozmium arra kíváncsi, vannak-e olyan neuronhálózatok, amelyek teljesen függetlenek az idegrendszer többi részétől, azaz egyetlen idegsejtjük sem kapcsolódik a hálózaton kívüli idegsejtekhez szinapszissal. Nos, amennyire én tudom, ilyenek nincsenek, azaz közvetetten miden idegsejt kapcsolódik mindegyik másikkal. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feltétlenül hatással lehetnek egymás működésére, hiszen általában a szinapszisokban az ingerület átadás egyirányú. Tehát például egy neuron kaphat bemenetet két másik, egymással nem kapcsolódó idegsejttől, ekkor az utóbbiak egymás működésére nincsenek hatással, de egy hálózat tagjainak tekinthetők.) Azaz, ha jól értem, mire kíváncsi Ozmium, szerintem a kérdésére a válasz igen (természetesen csak egészséges emberben).

Az igaz, hogy vannak az idegrendszernek különböző funkciókra szakosodott egységei, de a feladatuk ellátásához nagyon fontos, hogy más területekkel is kommunikáljanak. Ha ez nincs meg, igen furcsa rendellenességeket lehet megfigyelni.

Mint a 3. válaszoló is említette, egyes epilepsziás betegeknél alkalmazzák kezelésként az agyféltekéket összekötő kérgestest átvágását. Az ilyen betegeknél nagyon érdekes jelenségek figyelhetőek meg. Az ilyen személy csak akkor tudja megnevezni a látott dolgokat, ha a jobb látóterébe esnek. Ha viszont nem megnevezni kell a dolgokat, hanem rájuk mutatni, bármelyik látótérben látottakkal meg tudja csinálni. Ennek az az oka, hogy a beszédért felelős központok általában az agy bal féltekéjében vannak. Mivel a jobb látótér feldolgozásáért ez a félteke felel, az itt látott dolgok megnevezéséhez nincs szükség a féltekék közötti pályákra. Ugyanakkor a bal látótérről érkező információk feldolgozása a jobb féltekében történik, innen viszont a féltekék közötti kapcsolatok hibája esetén nem tud átjutni az információ a beszéd központokhoz.

[link]

Egyébként még a kérgestest átvágása sem jelenti azt, hogy az Ozmium által adott definíció szerint nincs kapcsolat a két félteke idegsejtjei között, hiszen mindkét félteke kapcsolatban van például a gerincvelő idegsejtjeivel, a gerincvelőben viszont szintén van kapcsolat a kétoldali idegsejtek között.

Egyébként a bélcsatornának az idegrendszere (enterális idegrendszer) meglehetősen önálló, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lenne kapcsolatban az idegrendszer többi részével.

#3

A dinoszauroszok "két agyával" kapcsolatos példa azért nem igazán jó ebben az esetben, mert a két "agyat" rengeteg idegsejt kapcsolat össze.

#4

"A kettévágásos dolog következményében viszont az egyik agyfélteke az alanynak teljesen unfunkcionális"

A fentiekből is kiderül, hogy ez nem igaz (illetve nem tudom, mit értesz "unfunkcionális" alatt, de mindkét félteke ellátja a funkcióját). Azt, hogy a beavatkozás milyen hatással van a személyiségre, sajnos nem tudom, érdekes kérdés.

#5

Azt hiszem, kicsit másként értelmeztük Ozmium kérdését. Szerintem (mint fentebb is írtam) arra vonatkozik a kérdés, hogy vannak-e az idegrendszeren belül egymástól teljese elszigetelt neruronhálózatok, és nem arra, hogy befolyásolhatja egy neuron (akár közvetve) egy másik működését.