Miért adnak az emberek nevet egy hurrikánnak, vagy más természeti jelenségnek?

mert

- kevesbe felelmetes, ha nevet adsz a dolgoknak

- konnyebben azonosithato

amugy legtobb termeszeti jelensegnek női neve van, vajon miert :)

Mert egy abszolute kivédhetetlen természeti jelenségről beszélünk, ami ellen védekezni sem lehet, és elég sűrűn van ahhoz, hogy egyedi azonosítást kapjon:

A névadást nem bízzák a véletlenre az Egyesült Államokban. 1953-ban terjedt el az a szokás, hogy nevet adnak a hurrikánoknak, s néhány éve lehetőleg ugyanannyi férfinevet kell adni egy évben, mint nőit.

Egy évre 21 névből áll a készlet, mert az angol ábécé egy-egy betűjével kezdődő neveket adnak az egy évben pusztító hurrikánoknak, de akad, amelyikkel nem is kezdődik név. Ha ez elfogy, következnek a görög ábécé betűi - tehát Alpha, Béta, Gamma, és így tovább.

Ma már azt is lehet tudni, hogy például a 2010-es évben az utolsó hurrikán neve Walter lesz - árulta el az dr. Horváth Ákos meteorológus, aki a helyszínen tanulmányozta a viharok kiszámíthatatlan természetrajzát. A névkészletet egy-egy évtizedre dolgozzák ki előre.

A neveket úgy választják ki, hogy lehetőleg gyakoriak legyenek, ne legyenek egyediek, s ne kötődjenek híres emberekhez. Igaz, ezt egy évtizeddel előre nehéz kiszámítani. Példa erre a Hillary esete: Bill Clinton amerikai elnök nőügyei idején történt, hogy közeledett a Hillary nevű hurrikán Amerika partjaihoz - de kegyes volt az akkori first ladyvel, mert nem volt pusztító - elkerülte a floridai partokat és nem emlegették annyit rosszallóan az újságok címeiben.

A meteorológus elmondta: természetesen régen, az elmúlt évszázadokban is óriási emberáldozatokat és károkat okozó hurrikánok pusztítottak, csak akkor éppen nem tudósított róluk a média élőben. Az 1700-as években például olyan hurrikán érte el az észak-amerikai partokat, hogy százezer ember halt meg, ami az akkori népességszámot figyelembevéve, óriási pusztítást jelentett.

A hurrikánok által okozott károk mértéke nemcsak a szél erejétől függ, hanem attól is, hogy mennyire érint lakott területet, hogy a földdarab, amit elért, lapályban fekszik-e, és hogy mennyire van közel a parthoz.