Miért áll meg a cseppkő növekedése ha hozzáérünk?

Gugli megmondta volna:

[link]

"bőrünk zsírrétege bevonatot alkot a cseppkő felszínén, és itt nem tudnak megtapadni az újonnan kiváló kalcium-karbonát kristályok, így megáll a cseppkő növekedése"

[link]

"A cseppkő képződése megáll, ha megérintjük a kicsapódási felületet, mert a bőrünkön lévő nagyon kis mennyiségű faggyú, zsír rákenődve meggátolja a lecsöppenő vízből a kicsapódó mészanyag megtapadását."

Először is, tudnivaló, hogy a cseppkőképződés nem áll meg attól, ha hozzáérünk a cseppkőhöz. Ha élő példát akarsz erre látni, javaslom a Baradlában a főhercegi emléktáblát, ma már kb. 1,5 centiméteres cseppkőréteg borítja az alig több mint százhúsz éves márványlapot, pedig, nem drónnal szerelték fel. Ha a csepkpképződést megállítaná az, hogy zsíros ujjal hozzáérnek, akkor viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani a fűtőszállak vízkövesedésének problémáját is a mosógépekben mega bojlerokban, csak be kellene őket húzni másra nem jó avas szalonnával. Ezt csak azért szoktuk mondani a publikumnak a látogatható barlangokban, hogy ne piszkálják a barlangi képződményeket.

Elméletileg a zsír valóban megnehezíti a kiváló kalcit/aragonit/dolomit/magnezit/gipsz/ankerit/cerusszit/halotrichit, stb. kristály megtapadását, mert ugyebár, nemcsak mészkőcseppkő van, bár tény, hogy ez a leggyakoribb, de a gyakorlatban a cseppkőformációk ez esetben elkezdenek oldalra nőni, vagy un. szalmacseppkő képződik, azaz szépen körbenövi a zsírfoltot, és az képez benne egy szervesanyag-zárványt. A legtöbb cseppkő tele van ilyen zárványokkal, pl. a kőkorban lakott vagy a XIX. század előtt látogatott barlangokban azért van egy csomó fekete cseppkő, mert a korom épült be a cseppkőbe. De egy hossztengeléyben felvágott függőcseppkpben számtalan zárványt láthatunk, muslica, denevérsz..r, faágdarab, stb. tömegével van beépülve a cseppkövekbe. Természetesen a növekedést valamennyire visszaveti, de ez minimális.

A nagy látogatottságú barlangokban úgyis nagyon lelassul a cseppkőnövekedés, részint a látogatók által kiléélegzett szén-dioxid miatt, részint a keletkező rezgések miatt.

Nem tudom, miért pontozták le annyira az 1. válaszírót, pedig igaza van. Valóban leáll időlegesen a cseppkőképződés amiatt, hogy megtapogatjuk az éppen növekvőfélben lévő sztalagmitot (álló cseppkő) vagy sztalaktitot (függő cseppkő). Legalábbis addig, amíg a természetes tisztulása meg nem történik. Az ujjunkkal rákent zsírréteg meggátolja a cseppkőoszlopra továbbiakban lerakódó mészkövet (kalcit), így az nem növekszik tovább, míg a baktériumok, gombák le nem bontják ezt a zsírréteget. Ez úton vagy zárvány alakul ki, vagy a mikroorganizmusok lebontását követően folytatja további növekedését a cseppkő.

A cseppkő nagyjából ezer évente növekedik egy mm-t, vagyis évente kb. egy mikrométernyit növekednek. Az ujjunkkal rákent zsírréteget kb. 1-2 nagyságrenddel gyorsabban emésztik fel a mikroorganizmusok, tehát 10*-100* gyorsabban tüntetik el a rárakódó zsírréteget, mint amennyi ideig tart a cseppkő természetes növekménye. Ennek ellenére jelentős mértékben késleltetheti az emberi érintés a cseppkő további fejlődését.