Lehet hogy már kérdezték de miért forog a Föld és miért keringünk a Nap körül?

Próbálj meg egy gömb alakú testet eldobni a nélkül, hogy röptében ne forogjon.

Ha sikerül, jelentkezz a Nobel-díjjért.

Azért kering a Nap körül, mert régen a Nap körül keringő porfelhő része volt. A Porfelhő néhol elkezdett összecsomósodni kisebb csoportokba (tömegvonzás miatt), miközben keringett. Idővel gömb alakúvá váltak a csomósodások. A Föld is így alakult ki mint minden bolygó. Ez a porfelhő ma is létezik, csak az anyag ami alkotja, leginkább gömb alakú struktúrákba rendeződött.

A bolygókat alkotta anyag mindig arra "törekedik" hogy a lehető legkisebb is legsűrűbb legyen, A mag gravitációs hatást vált ki mindenre ami alkotja a bolygót. A gömb forma azért alakul ki, mert a Bolygó alkotta anyagnak el kell férnie egymás mellett. Úgy tudnak a "leghatékonyabban" közeledni a maghoz az anyagok, ha gömb formát alkotnak. Így lehetnek a legközelebb a maghoz a részecskék egymás mellett.

Mert a Nap olyan nagy tömegű objektum, hogy maga körül meggörbíti a téridőt és a föld ebben a görbületben "csapdába esett". Kb. úgy képzeld ezt el, hogy a lefolyónál a víz is "forog", amikor folyik lefelé.

https://www.youtube.com/watch?v=oOJ1fkBbLE8

Ezt a videót nézd kb. 11-12 perc között, ott szemléltetik is a dolgot egy gömbbel, egy lepedővel és egy pennyvel.

Az az érzésem, hogy a kérdés azt firtatja, hogy mi adta meg a keringéshez és forgáshoz a lendületet.

A Naprendszer helyén kezdetben lebegő, felfoghatatlan nagyságú porfelhő sem volt már mozdulatlan, mert szétrobbant csillagok maradványaiból született. De a feltételezések szerint viszonylag közel elhaladhatott egy nagy tömegű csillag, amelynek a tömegvonzása egy kicsit megkavarta az egyenetlen tömegeloszlású felhőt, és ez akár többször is megtörténhetett. Ezzel a felhőben felgyűlt valamennyi perdület, más néven impulzusmomentum. Nagyon lassú mozgás volt ez, de mégiscsak mozgás.

Amikor a felhő a tömegvonzása hatására összehúzódott, ez a perdület megmaradt, ez a fizika egyik alaptörvénye. Mivel a felhő kiterjedése (és tehetetlenségi nyomatéka) csökkent, ebből következően a forgás sebessége nőtt. A forgás perdülete aztán csak eloszlott az anyagcsomók – a leendő égitestek – között, és nagyjából ennyi. Ehhez hasonlít az, amikor a lefolyótól távolabb a vízben lebegő akármik lassan keringenek, de a lefolyóhoz közeledve a keringés egyre gyorsabb lesz.

A Naprendszer égitesteinek elrendeződése ezzel még nem ért véget, különben minden bolygó úgy forogna, hogy a tengely merőleges lenne a keringésük síkjára. Ezzel szemben a Föld tengelye 23 és fél fokkal megdőlt, de az Uránusz dőlése 98 fok, vagyis a fekvő helyzetnél is lejjebb billent. Szóval volt még itt mindenféle ütközés, miegyéb, ami jó alaposan belezavart az összkép kialakulásába.

Próbálj leengedni egy kád vizet anélkül, hogy kialakuljon örvénytölcsér.

A sűrűsödésekkel (mondjuk úgy, a pontszerű tömegek egy középponthoz gyűlésénél) mindig együtt jár a forgás felerősödése, a perdületmegmaradás örök törvény.