Miért pattog fel télen a jég a járdán miután felsózzuk?

Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Ehelyett elmondtad a hülyeséget kétszer, pedig még figyelmeztettek is, hogy nem jól tudod. Ha nem értessz hozzá, akkor ne válaszolj a kérdésre és ne hirdesd a balgaságokat!

Csak csendben próbáld ki előbb, hogy egy üveglapra szórsz egy kis sót, vagy cukrot! És várjad, amíg a szilárd anyag bediffundál a másik szilárd anyagba... Várhatod...

És a magasabb fagyáspont valóban magasabb hőmérsékletet jelent. Ezért is lettél kiigazítva, hogy gondolkozzál, nem az a cél, hogy a jég nulla fok helyett +5 fokon olvadjon! És +4 fokon még mindig a jégen csúszkáljunk.

A lényeg: a só fagyáspont csökkenést okoz!

(Általában az oldott anyagok a tiszta oldószerhez képest forráspont emelkedést és fagyáspont csökkenést okoznak.)

A tiszta víznek 0 C fok körül, a tenger víznek -5 C fok körül van a fagyáspontja - a só koncentrációjától függ a konkrét érték.

Tehát -4C fokon a sós víz még folyadék!

A szilárd jégre szilárd só szórása elvileg hatástalan lenne, a környezeti hatások nélkül. A segítő hatások a forgalom és a légszennyezés.

Gyakorlatilag két út is van, ami segít a folyamat elindításában.

1. A nyomás. Ahogy a korcsolyázó korcsolyája alatt is vékony vízfilm képződik, mert a nyomás alatt megolvad a jég, ugyanúgy amikor a járművek a kerekeikkel mennek a felszórt havon, vagy az emberek a járdán akkor olvad egy kis jég, és a vízben már oldódik a só, a sós víznek pedig már alacsonyabb a fagyáspontja, nem fagy vissza, sőt hatására ott a környéken tovább olvad a jég.

2. A szennyeződések. A hóra, jégre a levegőből por, korom és más sötét színű anyagok ülepednek a fehér hóra. A napsütés hatására ezek a szemcsék jobban melegszenek, mint a fehér hó. Ezek környezetében indul az olvadás, majd az olvadékba oldódik a só és a folytatás, mint az előbb...

Ha a járdán senki nem jár, pöttyökben kezdődik az olvadás. Sokan azt hiszik, ahova a sószemek estek ott. Pedig nem minden sószemecske környéke indul olvadásnak, csak aminek a környékére fekete porszemcsék is estek...

"egy üveglapra szórsz egy kis sót, vagy cukrot!"

A jég neked üveglap? Bravó!

Tökéletesen igazad van 15:53-as hozzászóló.

Valóban, az üveg: kristályszerkezet nélküli, túlhűtött folyadéknak tekintendő. Templomokban több száz éves ablak-üvegeknél kimutathatóan vastagabb az alja, mint a teteje. Azaz folyik...

Ettől függetlenül - nem egészen szabatosan - ha egy edényben mondjuk víz és üveg darabok vannak, a vizet nevezem folyadék fázisnak és az üveget szilárd fázisnak tekintem, hiszen határozott fázisátmenet van, és nem keverhetők össze.

De, a magyarázkodásom persze nem mentség, igazad van, és a kiigazítást köszönöm!