Mi az a tehetetlenségi erő?
A google csak a tehetetlenség törvényét dobja ki.
A lehető legegyszerűbben, ha lehet.
Newton II. törvénye, az F=m*a csak inerciarendszerben igaz. Ha a koordináta-rendszered nem inerciarendszer, hanem gyorsul, akkor fellépnek benne a tehetetlenségi erők. Ezek nem létező erők, és nincs ellenerejük, abból adódnak, hogy a koordináta-rendszered nem inerciarendszer, vagyis a tárgyak erőhatás nélkül gyorsulni kezdenek benne, amit ezekkel a fiktív erőkkel írunk le.
Például ha a buszon ülsz, és a busz gyorsít, akkor a busz nem inerciarendszer, ezért onnan nézve egy erő hat rád, ami beleprésel a székbe, vagy éppen fékezésnél előrenyom. Ha a busz kanyarodik, akkor a busz koordináta-rendszerében fellép az ún, centrifugális erő, ami sugárirányban kifelé tolja a tárgyakat, és téged is.
Mivel a Föld forog, ezért nagy méretek esetén ez sem minősül inerciarendszernek, ezért például ha valami mozgás közben közeledik vagy távolodik a forgástengelytől, akkor, mivel kerületi sebességét megtartja, a földről nézve elkanyarodik. Ez a Coriolis-erő. Ez okozza a ciklonok, tornádók kialakulását, illetve például a mesterlövészeknek is figyelembe kell venniük, nagy távolságon a golyó röppályája elkanyarodik.
Persze inerciarendszerből nézve ezek az erők nem lépnek fel. Abból adódnak, hogy az objektumok tehetetlenségük folytán próbálják megtartani a mozgásállapotukat, vagyis az impulzust, vagy más néven lendületet.
Ugye inerciarendszer az, amiben igaz a tehetetlenség törvénye. Ha nem inerciarendszerben vagyunk, akkor nem igaz a tehetetlenség, vagyis a tárgyak fékezésnél előrerepülnek, kanyarodásnál maguktól elindulnak stb., egyszóval maguktól gyorsulnak.
A kérdés feltevése óta találtam egy olyan írást, amely szerint a tehetetlenségi erő az az erő, amely a nyugalomban levő testet nyugalmi helyzetben tartja, az egyenes irányú egyenletes mozgást végző testet pedig egyenes irányú egyenletes mozgásban.
Ez hülyeség akkor?
"A kérdés feltevése óta találtam egy olyan írást, amely szerint a tehetetlenségi erő az az erő, amely a nyugalomban levő testet nyugalmi helyzetben tartja, az egyenes irányú egyenletes mozgást végző testet pedig egyenes irányú egyenletes mozgásban.
Ez hülyeség akkor?"
Nem, csak a jelenség furcsa átfogalmazása (szerintem kicsit szerencsétlen, ugyanis a tehetetlenség törvénye értelmében ehhez nem kell erő, mert erő a mozgásállapot változást előidéző dolog, ami jelen esetben nincs). Ugye inerciarendszerben a nyugalomban lévő test nyugalomban marad, az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző pedig ugyanígy. Szóval bármiféle erőhatás nélkül megtartják ezt a mozgásállapotukat.
De ugye gyorsuló rendszerből nézve a nyugalomban lévő, vagy egyenes vonalú egyenletest mozgást végző test nem lehet sem nyugalomban, sem egyenes vonalú egyenletes mozgásban. Következtetésképp gyorsulni fog, azaz változni fog a mozgásállapota. Ha egy pillanatra elfelejtjük, hogy gyorsuló rendszerben vagyunk, akkor azt látjuk, hogy a test elkezd gyorsulni, és mivel gyorsulás mindenképp erőhatás következménye, ezért feltesszük, hogy valamilyen erő hat rá, ez a tehetetlenségi erő. Persze valójában nem hat rá semmiféle erő, hanem a test igyekszik a tehetetlenség törvényének eleget tenni.
Pl amikor gyorsít a busz álló helyzetből, akkor azért préselődsz az ülésbe, mert tested próbálja a nyugalmi helyzetét megtartani (ugyanott maradni).
gondolatkísérlet:
van a buszon egy asztal, az asztalon pedig egy golyó, aminek nagyon kicsi a súrlódása az asztallal. Továbbá a buszon van egy kamera, ami nézi az asztalt, és tegyük fel, hogy rá van zoomolva az asztalra, szóval nem lát ki a buszból, csak annyi látszik a kamerán, hogy van egy asztal, rajta egy golyó.
Ha álla busz, akkor kívülről nézve a golyó áll, az asztal is áll, a kamerán nézve is ezt látjuk. Ha a busz elindul, akkor elkezd gyorsulni, változik a sebessége. Ekkor azt látjuk kívülről, hogy az asztal elindul busszal együtt, a golyó pedig próbál nyugalomban maradni, és az asztal "kicsúszik" alóla.
A kamerán nézve viszont azt látjuk, hogy az asztal áll (mert a kamera együtt mozog az asztallal), és a golyó meg elkezd rajta gurulni. Tehát a gyorsuló rendszerbeli megfigyelő azt látja, hogy a golyó gyorsulni kezd, vagyis biztos valami erő hat rá. Pedig az inerciarendszerből (buszon kívüli szemlélő) látható, hogy a golyó csak a tehetetlenség törvényének engedelmeskedik.
Egy test mozgásának megváltoztatásához energia szükséges.
Mondok egy példát,(ami a világűrben történik,könnyebb megérthetőség miatt).
Energiát kell közlöd 1 testtel,hogy azt el tudd tolni.
így ezt az energiát benne "megtalálod" ,azáltal hogy ha azt akarod hogy a test megálljon,ehhez egy ugyanakkora ellentétes irányú energiát szükséges közölnöd vele(visszatolás a megállításig).
Így minden testnek a tömegéhez és sebességéhez képest mindig van egy tehetetlenségi ereje.
Köszönöm a válaszokat.
Bár az utolsó hozzászóló logikáját nem igazán értem.
Úgy érted, hogy a tehetetlenségi erő az a hatás, ami miatt ellenerőt kell kifejteni a test megállításához vagy megmozdításához?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!