Ha a víz forráspontja 100 celsius fok, akkor nyáron miért párolog olyan bőszen?

Mert a molekulák energiájának eloszlása nem egységes, hanem Boltzmann-eloszlást követi:

[link]

X-tengely: energiaállapotok

Y-tengely: milyen gyakran forul elő az adott energiaállapotú molekula

Mondjuk ha leggyakrabban 20 foknak megfelelő energiájú molekula fordul elő, akkor is van olyan molekula aminek elég nagy az energiája ahhoz hogy kilépjen a rendszerből. Ha már nincs a rendszerben, akkor is ezt az eloszlást veszi fel a víz, tehát akkor más molekula lesz magaasabb energiaszinten, ami majd szinen kiléphet, és a végén elpárolog a víztócsa...

Nyáron amikor meleg van akkor egyrészt a függvény "jobbrább" van tolva mint amikor hideg van, így több részecske lesz nagyobb energiájú.

Illetve ha a nap hősugárzását elnyeli a víz, az még tovább jobbra tolja a függvényt.

Annyit tennék hozzá az előzőekben leírtakhoz , hogy:

A felületen a vízmolekulák nincsenek olyan erősen kötött állapotban mint a víz belsejében, mivel nincsenek teljesen körbevéve molekulákkal. Ez azt jelenti hogy kisebb energia elég hozzá hogy ezek a molekulák elszakadjanak a felületről mint a víz belsejében.

Sőt, ha belevesszük 3-as válaszához a hőtágulást, ami ugye nagyobb felületet eredményez...

De ez már csak eszmefuttatás :))

Igen, az alkohol azért is párolog jobban, mert a levegőnek van valamekkora páratartalma (=nem csak kifelé jönnek a molekulák vízből, de visszafelé is), de alkoholtartalma nincs.

Másik gondolat: a víz forááspontja 1 atm. nyomáson 100 C, kisebb nyomáson kisebb. A forráspont az a hőmérséklet, amikor a folyadék a belsejében is tud párologni, mert a létrejövő gőzbuborék nyomása eléri a külső légnyomást. Ennek következménye, hogy vákuumban nincs folyadékállapot, ha a Holdon kitöltesz egy pohár pezsgőt/bort/Unicumot az hevesen forr, miközben hűl (a párolgás hőt von el..), egy része fagyottan a pohár alján marad (és szublimálva tovább fogyogat), de a folyadékfázis megszűnik. (Ez nem 100%-osan igaz, mert a külső légnyomáson kívül a felületi feszültség is összenyomja a buborékokat, ha az igen nagy, mint a higanynál, akkor vákuumban nincs heves forrás.)