Az emberi SZABAD akaratról, . - mennyire "szabad" az akarat? /veszélyes kérdés/
válasza:Nem tudom mennyire természettudományos ez a kérdés.
Benedek István Aranyketrec című műve ezt a kérdést feszegeti, amennyire emlékszem.
válasza: válasza:A szabad akarat létezik, de az ösztöneink ezt nagyban befolyásolják: Az ember ha egészséges mentálisan, mindig arra törekedik hogy jól érezze magát. Ha rövid távon nem is de hosszú távon mindenképp. Ez viszont nem csak nekünk jó, sokkal inkább a DNS halhatatlanságát szolgálja: Nem véletlen, hogy enni, inni, szaporodni jó érzés. És az sem mindegy hogy kellemetlen ha ezeknek hiányát érezzük. Szerintem így irányít bennünket a rendszer, hogy még tovább fennmaradhasson. Az már más kérdés hogy miért. Talán teszt program...
Minden csak ösztönök kérdése. Ami jól esik nekünk az a renszernek is jó. Nem feltétlenül az alapvető szükségletek. Példáúl egy kellemes beszélgetés is csak ösztönös cselekedet. Csak sokkal összetettebb.
Tehát a szabad akarat csak amolyan illúzió. De felfogható kicsit sarkítva szabad akaratnak is. :)
válasza:Elsőnek jön a kérdés, hogy mit jelent a szabadság. Illetve mennyire tekinthetjük a világot determinisztikusnak. Mondjuk jobban elmélyedve a témában vagy azt találjuk, hogy a világ egy determinisztikus rendben működik, vagy úgy, hogy véletlenek határozzák meg. Egyik sem igazán tesz jót a szabadság fogalmának.
De úgy hétköznapi értelemben van egy képünk a szabadságról. Az akarat mindig szabad, azt nem korlátozzák akadályok. Akarni bármit akarhatsz, hogy meg is tudod-e valósítani az egészen más kérdés. Hogy mi az, amit akarsz, azt mennyire határozzák meg külső tényezők, a neveltetésed, a kultúra, meg a másik oldalról a genetika az persze fogós kérdés.
A szabad akarat illúziója mindenesetre létezik. És amíg nem látsz az illúzió mögé, addig számodra ez a valóság.
válasza:Kovalens determinisztikus a válaszaitok.
Egyetértek.
(mivel minden mindennel összefügg, az akarat függő és nem véletlen)
----
Köszönöm a tökéletes részleteket az okos válaszokban.
A "Természet tudomány" elég tág fogalmi kör, hogy beleférjen az ember.
Mi az ami nem természet?
A gondolkozásom szerint minden (szó szerint) természet.
Amikor elemzünk valamit, akkor akár nagyban, vagy a mikro világba nézünk, olyan, mint ha futurisztikus fraktál lenne minden.
Bármilyen közel megyünk, a részletekben, mindig egy más és nagy világgal állunk szembe.
Használhatunk górcsöveket, azok korlátozottak technikailag.
Pontosan úgy mint a csillagászati látcsövek.
Hol állunk mi emberek?
Középen?
Mihez képest?
Egy bolygóhoz, vagy egy mikrobához?
(mégis csak veszélyes a kérdés?)
Mert a 0 fokot az ember állította be.
Hiszen valamihez képest valamiből illik kiindulni.
Így most hol helyezkedik el az ember a világegyetemben?
(mert a mértek mindenhol méretek, a kicsi, valamihez képest az, ugyan úgy mint a nagy stb.)
Természet tudományi, filozófiai, vagy determinált kérdés?
Szerintem tökéletesen mindegy.
Az ÉLET egy kicsi része a MINDENSÉGnek.
---
Miért így írtam?
Mert aki már másodszor született, másként gondolkozik.
Egyetértek a válaszaitokkal.
Köszönöm szépen.
válasza:Magát az akaratot is nehéz definiálni, elkülöníteni az indíttatástól (ami a kényszer és a szabadság két tengelyének origójához talán legközelebbi fogalom), de a szabadság egyenesen olyan ködös filozófiai fogalom, amelynek nincs definíciója, inkább érzelmi, mint intellektuális töltetet hordoz, ezért tud vele nehezen kezdeni bármit is a természettudomány.
"Hol állunk mi emberek?
Középen?
Mihez képest?
Egy bolygóhoz, vagy egy mikrobához?
(mégis csak veszélyes a kérdés?)
Mert a 0 fokot az ember állította be.
Hiszen valamihez képest valamiből illik kiindulni."
Igazad van. Két egyetemi tanár vitáját hallgattam egyszer, egy fizikust és egy biológust. A fizikus azt mondta:
- Én hiszek abban, hogy az ember a Teremtés középpontja, hiszen pont félúton vagyunk az atomok és a galaxisok között.
Erre a biológus:
- Te, én múltkor kihallgattam, hogy a joghurtban mit beszélgettek a tejsavbaktériumok, és ők is ugyanezt mondták magukról!
Hiszen, hogy "pont félúton vagyunk", az annak köszönhető, hogy kifele is és befele is mindig nagyjából egyformán messzire látunk el egy adott technikai fejlettség mellett.
Csak akkor "nehéz definiálni" az akaratot, ha felismeri a létező, hogy mennyire nem érti mennyire hiányos a tudása.
Ha már ezt felismeri akkor tudja, hogy hol a helye a Valamiben.
Ha valaki mindent értene, tudná, hogy melyik ló miért befutó a lóversenyen és mikor.
Akkor csak a biztosra tenné a pénzét.
Csak hogy ilyen nincs.
Semmi sem biztos, mert a változás és a tudás egy olyan kombináció, ami nem megfejthető.
Ezért mutálódik minden.
Ha ma valamire azt mondja valaki IGEN.
Az a pillanat, amikor még kimondható.
Néhány másodperc (FIGYELEM, IDŐ!) - és már NEM a válasz.
Az ember rendelkezik az emlékezettel.
De nem csak az ember rendelkezik ilyen tulajdonsággal.
Egy barack mag is tárol információt.
A Szabad akarat a kezdeteknél látszik szabadnak, de amikor elindul, már sok más eseménytől kölcsönhatásban van.
Az IDŐ a legfőbb ami változtat rajta.
Minél rövidebb időben gondolkodik az ember annál több az esélye, hogy a saját akarata fog érvényesülni.
Pl. Valaki elhatározza (rövid távon), hogy megesz egy szendvicset. Megteheti nagy eséllyel: így is lesz.
De ha azt tervezi, hogy jövőre (ismét IDŐ!) elutazik Samoára, az már kevésbé biztos. (Mert hosszabb táv IDŐ-ben)
Addig még sok minden történhet.
Ennyit a "szabad akaratról".
Az IDŐ függvénye (is)és még sok más közben jár.
A szabad akarat sok hatás és ellenhatás nem definiálhatósága.
Tévedni sokkal biztosabb, mint nem tévedni.
(Rövid távon.)
Az emberi akaratról.
A tudás, nem egy ponton van.
Pl. Pont egy bacilusban.
Vagy egy emberben.
Egy bacilus is része a "Tudásnak".
A tudás nem az agyban tárolódik.
Az agy csupán kombináció képesség.
Az emberi és minden más lét hasonló egy mobil telefonhoz.
Felkapaszkodik egy adó/vevő toronyra és kis energiával kommunikál.
(ezt most el kéne magyaráznom, de hagyjuk ki, mert komplikáltnak tűnne)
Egy baktérium, is legyőzhet egy okos embert.
Akkor mi a különbség?
Ki a jobb?
Egyik sem.
Mert szimbiózisban létezik minden.
Méretektől és minden mástól függően.
Ezt nehéz leírni, mert ahhoz nem elég egy emberi élet Ideje az íráshoz.
Akkor csak ezzel az írással tölteném a hátralévő időm.
A tudás nem anyaghoz kötött, nem lehet elmondani.
Kapcsolódás a tértelen (nem lehet megfogalmazni mire).
A tudás nem anyagban van és nem emberi elmében.
Itt nincsenek szavak, amik ezt közölni tudnák.
A végtelenben vannak.
De ez sem jó szó rá.
A MINDENBEN.
Oda minden kapcsolódik, és így minden értelem.
Az értelem ami mindent mozgat.
Az anyagot, az energiát a létezőséget.
Tudom, hogy ez hihetelennek tűnő dolog.
Ezt emberi elmével felfogni képtelenség.
Ezért hülyeségnek fog tűnni amit írtam.
Nem szedtem drogot, ne tessék ettől tartani.
Ahhoz, hogy ezt valaki megértse, különleges képességekkel kell rendelkeznie.
Erre nem vagyok büszke.
Mert nagy teher, és inkább lennék egy egyszerű ember.
Mert az sokkal könnyebb.
Ezért nehéz az életem, mert másoknak bonyolult az amit kaptam a sorsomtól.
Lettenni és távozni ebből nem lehetséges.
Csak egy módon.
Sokan vannak akik ezt tudják.
De úgy mennek el, hogy nem kötik senki orrára, mert hülyének néznék őket.
Valakinek mégis le kell írni röviden.
Különben a tudás kevesebb lenne.
És ez nem megengedhető.
Ahogy a Windows telepítésekor megy a telepítő csík, annak is egyszer vége lesz, és ezért írtam ezt, mert egyszer ennek is vége kell lennie.
A nagy különbség annyi, hogy a windows csík telepítéskor egyszer véget ér, ...
amit írtam annak a csíkja beláthatatlanul hosszú.
Sosem ér véget.
Semmi sem befejezett.
A halál az élet része és nem végállomás.
Csak állapot.
A keletkezés, a történés és a megváltozás csak örök változás.
Ez az amitől félnek az emberek.
A félelem, az állandóhoz való ragaszkodás görcsös állapota.
El kell tudni fogadni, hogy minden változik.
Az alapok: az alap elemek.
Erre épülnek a változások.
(lásd, kémia, fizika, ... és sorolhatni)
Az alapokon senki és semmi nem változtat.
Mert ez a teremtés és létezés elemi részei.
Ha az ember megszűnik, (mind fizikailag és tudatilag) az a változás megszünése és nem az állandó megszűnése (mivel minden változik).
A világ a változandóság folyamata.
A tudás birtoklása mindenre érvényes.
Nem csak az emberre.
A tudás nem helyhez, nem időhöz és nem anyaghoz kötött, hanem (jobb szó nincs rá) az UNIVERZUMra értendő.
Mivel ez az időtlenségben és a tértelenségben van, ehhez nem kell időgépet alkotni, hogy elutazhasson valaki egy másik létformába.
Ez egy primitív megközelítése a térnek és időnek vonzatában.
Kb. olyan primitív, mint egy bacilus aki a saját létét azzal igazolja egy okosabb lénynek, hogy megtudja semmisíteni az okosabbnak hitt másik teremtményt.
Nem okosabb ezzel.
Az ember és a bacilus nem okosabb, csak más periférián küzd a létfentartásáért.
Mint minden más is.
Sportszerűen mondva: edzenek.
Egymás nélkül ugyan is nem létezhetnek.
Erre nagyon jó szó a szimbiózis.
A legeslegjobb szó.
Mindenre IGAZ.
Ha vamai kipusztulna a világból, azt nem lehet megakadályozni.
Legfeljebb erőszakkal fentartani.
Mert félő, hogy valamikor szükség lesz a létére.
Ha valami megszűnik, az nem feltétlen jelenti azt, hogy rossz.
Ha a szemetet kidobjuk az azt jelenti, hogy elavult, nincs rá szükség.
Aki nem alkalmazza a szemetet más aspektusban, az egyszerűen nem fogadja el, hogy van amás lehetőség is.
Ellehet égetni, vagy ellehet ásni és akkor már más folyamatok részei lesznek.
(követhetetlen)
Ezt hívják változásnak.
Ami mindenre érvényes.
----------------------
Ezekért a gondolataimért lehet, hogy a 12. században máglyára ítéltek volna.
________________________
Tisztelt moderátor.
Ez tájékoztatás volt nem kérdés, a kérdést nem én teszem fel, hanem aki ezt elolvassa.
Ezzel semmilyen jogot nem sértek.
Kérdezni szabad és tájékoztatni is, ... jól gondolom?
Köszönöm.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!