Elvileg a holdon, a légkör hiánya miatt bármilyen magasságban pályára lehetne állítani műholdat?

23:56,

Okés, nagyon mondod, de ettől még nem lesz igaz :)

Tehát: a repülőnek azért kell folyamatos hajtás, mert van légkör. Ha a Föld körül nem lenne légkör, és tökéletesen sima lenne (hogy ne csapódjunk bele egy hegybe), akkor pl 150 méter magas pályán való keringéshez szükséges sebesség: 28469.83 km/h. Erre felgyorsulsz megfelelő magasságban és megfelelő ponton akkor 150m (igen, méter) magasságban fogsz keringeni.

De tényleg próbáld ki a kerbal space programot, és meg fogod látni, miről beszélek! Ott a valódi fizika matematikai szabályai alapján számolják a pályákat, és ezeket ki tudod próbálni.

Itt számolhatsz pálya magassághoz tartozó sebességet:

[link]

[link]

De szedd le a játék demóját, és próbáld ki, mert egyébként úgysem fogod elhinni, azt már látom :)

"A körpálya magasságát (a Föld, Hold felszínétől mért távolságát) úgy lehet kiszámítani, hogy megkeresük azt a sugarat, amelynek a körívén 1,66 km/s sebességgel repülő testre ható centripetális erő egyenlő a Hold vonzóerejének, ahhoz az R sugárhoz tartozó értékével. Nem túl nehéz számítás, de most nincs hozzá kedvem."

Pedig érdemes lenne. :) Mert kijönne belőle az, hogy az a minimum sebesség az elméleti felszínmagasság magasságában pörög. Ugyanis ezt a sebességet pont, hogy a minimális lehetséges keringési rádiusz adja, abból meg az égitest tömegéből számolható. :D

A Föld esetében ezt az űr "határának" (ahol már viszonylag elhanyagolható a közegellenállás) a magassági rádiuszával számolták.

Ennek a megvalósításának tényleg csak a gravitációs anomáliákból, árapályerőkből és a minimális, de létező közegellenállásból származó lassító illetve pályaeltérést okozó hatás az akadálya.

Nem tudom, miért lett kiemelve a kérdés, alapjában véve a válaszok és az értékelésük is egész korrekt, de ha már itt van, akkor néhány apró megjegyzés:

> „ Bár eddig csak egyetlem műhold kering a Hold körül a Luna-4 vagy -5 (nem emlékszem pontosan) szállító űrhajőjának egy darabja, amelyet még az oroszok lőttek fel valamikor a 60-as évek közepén.”

[link]

Itt van egy-két tucat felsorolva, ami keringett a Hold körül, 3-4 most is aktív. Luna–4 és Luna–5 nincsen közöttük.

> „A Holdnak is van légköre. Rendkívül elenyésző (és kb jobb vákuum, mint amit mi tudunk csinálni itt a Földön),”

Én úgy tudom, hogy itt a Földön is nagyon jó vákuumkamrákat tudunk csinálni. A legjobbakbeli vákuumot a csillagközi tér ürességéhez szokták hasonlítani. A Hold megvilágított oldalán 10^(–7) Pa a nyomás, ez az úgy nevezett „ultra nagy vákuum” kategória, amit rutinszerűen el lehet érni kisebb laborokban is (oké, egy ilyen vákuumkamra is annyiba kerül, mint egy középkategóriás autó, de tessék figyelembe venni, hogy kicsi rá a kereslet). Itten azt írják, hogy körülbelül 10^(–12) Pa-ig tudunk lemenni:

[link]

8.-10. Válaszolónak írnám, mert a többiek már megválaszolták jól.

Nagyon leegyszerűsítve elgondolva (vektorokra lebontva) a pályára állást:

Egy test akkor áll körpályára akár a hold körül is, amikor pont annyit halad előre mint amennyit zuhan is az adott test felé. Ha nincs semmi ami fékezné (pl légkör) akkor nincs akadálya közvetlenül a felszín fölötti pályára állásnak. A földnél a legkisebb kozmikus sebességet a légkör fölötti legalacsonyabb pályára számolták ki ez kb 150km-re a föld felszínétől van. Kiszámolhatták volna a tengerszintre is csak a fékezés miatt ott nem működne. De a holdon ki lehet számolni.

A kozmikus sebessegeket ide nem kell belekeverni, a centripetalis ero ugyanis aranyos lesz a sebesseggel. A magassag persze szamit, ha alacsonyabb palyan vagy, akkor gyorsabban kell menni !

Az elkepzelheto hogy van olyan alacsony magassag, ahol mar olyan gyorsan kene menni a palyanmaradashoz, hogy az a sebesseg meghaladja a masodik kozmikus sebesseget, EKKOR elkepzelheto hogy nem lehet a korpalyat megcsinalni, de nem azert mert leesne, hanem azert mert elszallna.