Hogy terjed az űrben a lökéshullám egy csillag fellobbanásánál?

Wadmalac: speciel nem rád gondoltam. Bár nálad is szerepel egy mondat, ami elég érdekesen hangzik:

"Nem nyomásátadás, hanem lendületátadás történik."

A levegőben is lendületátadás történik, merthogy a nyomáshullám éppen ezt jelenti.

""Nem nyomásátadás, hanem lendületátadás történik."

A levegőben is lendületátadás történik, merthogy a nyomáshullám éppen ezt jelenti."

Mondom, lemehetünk az atomokig és máris minden anyag-találkozik-anyaggal jelenség ugyanaz.

Szerintem igenis van jelentős különbség a két jelenség közt:

Légkörben a test egyik oldalán fellépő nagyobb és a túloldali alacsonyabb nyomás közti különbség lép fel erőként. Természetesen a légnyomás is részecskék lendületátadása, de ha ott van rá a légnyomás definícióm, miért hívjam másnak?

Vákuumban a robbanás bizonyos sebességű részecskéi (gáz, folyékony, szilárd, tökmindegy) ütköznek a tárgy egyik oldalába, a tárgy másik oldalára meg nem hat semmilyen ellenerő. Ezeket a beütköző részecskéket légnyomásnak nevezni szerintem értelmezési hiba.

Ennek a jelenségnek (függetlenül a becsapódó anyag halmazállapotától) több köze van a becsapódó puskagolyóhoz, mint egy robbanás légköri nyomáshullámához.

Érted, miért tartom egyértelműen külön kezelendőnek?

Remélem az objektivitás a célod, nem a "vitanyerés".

Wadmalac:

"Légkörben a test egyik oldalán fellépő nagyobb és a túloldali alacsonyabb nyomás közti különbség lép fel erőként."

Ahogy az űrben is. Az egyik oldalon hirtelen nyomásnövekedés van, a másik oldalon pedig vákuum. Már, ha persze nálad is a nyomás statisztikus fizikai értelmezése a részecskék fallal való ütközése következtében fellépő egységnyi idő alatt és egységnyi felületen történő impulzusátadásból adódik.

"Vákuumban a robbanás bizonyos sebességű részecskéi (gáz, folyékony, szilárd, tökmindegy) ütköznek a tárgy egyik oldalába, a tárgy másik oldalára meg nem hat semmilyen ellenerő. Ezeket a beütköző részecskéket légnyomásnak nevezni szerintem értelmezési hiba."

És ezt senki nem is tette, tehát nem értem, hogy kivel vitatkozol.

A kétféle eset közt az egyetlen különbség az, hogy az űrbeli lökéshullámot a részecskék rendezett, konvektív áramlása jelenti, és ez jelentkezik hirtelen nyomásként adott felületen. A levegőben pedig a részecskék egymásnak adják tovább a lendületet úgy, hogy nem alakul ki rendezett, konvektív mozgás de a végén a hatás ugyanúgy odébb tud taszítani valamit, ha elég erős. Tudod, mint Bruce Lee híres 1 inches ütése.

Most lehet azon szőrözni, hogy az űrben nincs közeg, és szigorú értelemben véve ezt nem nevezzük lökéshullámnak, de ez egy meddő vita, mert a kérdés úgy szólt, hogy hogyan terjed a lökéshullám az űrben egy csillag felrobbanásánál, azaz a kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy a csillag felrobbanása következtében levetett gázburok micsoda és hogyan terjed. Ezért tök fölösleges belemenni nyelvészeti jellegű vitákba, mert csak félrevisz. Pont erre utaltam a túlbonyolítással.

Csak sajnos a GYK egyik hátránya, hogy amint valaki észrevesz egy hajszálnyi de adott szinten irreleváns különbséget, rögtön hozzászól, és ebből alakulnak ki a félig anyázásba menő, precizkedő fölösleges viták, amit a kérdés kiírója már rég nem is követ.

Basszus, most leírtad az össze különbséget, amiről folyamatosan beszélek, mert úgy viselkedtél, mint aki nem érti.

Leírod és utána csak kijelented, hogy nem különbség.

Akkor nem értem, miért ÉN vagyok ,aki csak a saját "szőrözését" védi.

Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy egy légkörben haladó nyomáshullámot egyenlőnek venni egy vákuumban haladó, irányultság szempontjából koherens "gázsugár" felületbe ütközésével nem megengedhető mértékű elhanyagolása a különbségeknek.

1. közegben (mint éppen előző kommentben írták) a nyomás jelentkezése a felületen egy +/- irányban is kitérő szinuszhullámra emlékeztet. Vákuumban egy nulláról induló és nullára kifutó Gauss-görbe.

2. közegben a nyomáshullám "körbefolyik" a tárgyon, mögötte is jelentkezik, verődik ide-oda a felületekről. Vákuumban a gázsugarat az azzal találkozó felület úgy kiárnyékolja, mint a fényt. Mögötte SEMMIFÉLE nyomáshatás nem jelentkezik.

#7 igen röviden összefoglalta, mi a helyzet, helyeseltem is.

A kötözködést nem én kezdtem.

Számomra itt egóharc nincs, csak tény.

Ha neked más a lényeg, lelked rajta.

"és ebből alakulnak ki a félig anyázásba menő, precizkedő fölösleges viták, amit a kérdés kiírója már rég nem is követ."

Ez így van.

Ezért nem kéne személyeskedő presztízskérdést csinálnod belőle.

Egyébként, szerintem, még ha a kérdező kérdésére tartalmát tekintve az első válaszoló meg is adta a választ egy szóban, szerintem, ha nem is neki, kifejezetten hasznos, hogy ezen elvitázunk, mert a dolognak van jelentős fizikai mélysége, éppen értelmezés szempontjából.

Az meg, hogy melyikünknek van igaza, csakis a fizikai definíciók, értelmezések objektív vizsgálatával dönthető el. Ezt nem te fogod megtenni, nem is én, szerintem kellene ide egy igazi fizikus, aki valamelyik álláspontot alá tudja támasztani.

Nem célom vitát nyerni, igenis kíváncsi vagyok a pártatlan szekértői véleményre.