Hogy lehetnék jobban otthon a témában?

Egy nagyon közérthető, több tudományágból is ízelítőt adó, gyönyörű, színes-szagos könyv Richard Dawkinstól A valóság varázsa. Ez egy olyan könyv, amit tizenévesként egyenesen imádtam volna, de felnőttként is élveztem (hiába tudtam minden második bekezdésnél, mire megy ki a játék :)

Ha valami konkrétabbat keresel, amiben nagy néha még egyenletek is felbukkannak, a Nobel-díjas Richard Feynmantól a Hat könnyed előadás (alcím: A fizika alapjainak magyarázata) című könyvet ajánlom. Ez egy nagyon rövid, alig több, mint száz oldalas, de tömörségében abszolút zseniális mű (akár szinte bármi, amit Feynman valaha is írt). Ez se fog mindent megtanítani neked a fizikáról és a világ működéséről, de a legfontosabb dolgokról jó képet ad, és remélhetőleg kedvcsinálóként szolgál a komolyabb fizikatanuláshoz.

Igen, erre mindkét könyv tökéletesen alkalmas. Mindkettőt laikusok számára írták. Nulla tudással is bele lehet vágni mindkettőbe.

Most bele is néztem a Feynman-könyvbe: nagyon kevés, és egyszerű egyenlet van csak benne, amit jól el is magyaráz, és amúgy sem az van a középpontban. Nem szürke tankönyv, aggodalomra semmi ok.

De kezdd akkor A valóság varázsával.

Kérdező! A tankönyveket erre találták ki. Ha bizonyos szinten túl nehéznek találod, hasonló szintű bármely más könyv csak nehezebb lehet. Ugyanis a tankönyvet tanulási célból írják, és tudják, hogyan kell tanulni, a többit meg ismeretterjesztő (tehát inkább rácsodálkozó, mint értő) célból írják.

A természeti (és minden más) jelenségek megértésének kulcsa a fogalmak megismerése, megértése. Ha fogalmi szinten nem ismersz egy témát, a megértésre semmi esélyed. Félreértésre annál nagyobb. A fogalmak megértéséhez ritkán kellenek képletek, vagy csak nagyon egyszerűek. Viszont az összefüggések megismeréséhez csak fogalmakon keresztül juthatsz.

Az elméleti fizika elvont tudomány. Roppant izgalmas és ezért vonzó, és főleg misztikus. De megértéséhez (a félreértés komoly veszélye nélkül) nem nélkülözhetők az alapvető klasszikus fizikai ismeretek, mégpedig azok működésével, tehát törvények, képletek megismerésével együtt. Ilyen alap nélkül garantált a félreértés, ugyanis egy bonyolult jelenséghez használt szavaknak te csak az addigi ismereteid szerinti jelentést tudsz tulajdonítani, közben pedig a szöveg egészen mást takar. Erre jó példa az atomszerkezet működéséhez a Bohr modell megismerése. A modell nem igaz, de kiválóan mutatja az elemi részecskék bonyolult kölcsönhatásait. Továbblépni onnan érdemes.