Milyen részecskék vannak amik gyorsabbak mint a fény?

Nem egészen helyes ez a komplex számos okfejtés, nem veszi figyelembe a kauzalitási paradoxont : http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

"Részecskék nincsenek (lásd 2×Sü több megjegyzését), viszont a hatás gyorsabb lehet. Például a gondolat, vagy a gravitáció hatása (igaz, ezt megmérni elég bajos: amíg nincs tömeg, nincs gravitációja, ha meg keletkezik, nincs mivel mérni a hatás terjedését)."

Tévedés. A gravitáció sem terjed gyorsabban. Mérni meg lehet érzékeny műszerekkel a gravitációs hullámok terjedését. Vagyis ha egy égitest mozog az gravitációs hullámokat kelt ami nem más mint a gravitációs tér hullámszerű változása. A Gravity Probe B műholdas kísérlettel sikerült többek között ezt is igazolni ami összhangban van a korábbi mérésekkel, vöröseltolódás stb. megfigyelt eredményeivel.

A gondolat meg nem valódi sebesség.

@SwapP

Antigravitáció fogalma létezik.

A klasszikus fizikában a gravitáció erőssége a tömeggel arányos. Einstein ennél bonyolultabbat mondott, ő azt mondta, hogy nem csak a tömegtől függ, hanem függ az tömegtől, impulzusmomentumtól, anyagáramlás sebességétől stb. Newton nem volt hülye, az ő állítása összhangban van az általa megfigyelhető anyagok esetében, ugyanis a többi tényező amitől függ annak hatása elhanyagolható. Számunkra különleges anyagfajta esetében előfordulhat hogy a többi tényező nem elhanyagolható, így lehet olyan anyagfajta ahol a gravitációs erővektor ellentétes irányú azaz taszító hatású. Azonban nem használható fel antigravitációs gördeszkaként mint a Vissza a jövőbe trilógiába volt. A gravitáció/antigravitáció leárnyékolhatatlan, minden anyagfajta részt vesz benne. Ha taszít akkor mindent taszít nem válogat, ha vonz akkor mindent vont. Ha lenne egy olyan gördeszkám melynek antigravitációs hatása lenne az is lefele esne, kivéve ha az antigravitációs erőtere összemérhető lenne a Föld gravitációs erejével, de akkor nagyobb kárt csinálna mint egy atombomba.

Az antigravitációs hullám nem más mint az antigravitáló anyag által keltett antigravitációs mező hullámszerű változása annak mozgása következtében, ami fénysebességgel terjed.

A tér tágulása gyorsabb mint a fénysebesség. Azonban ez nem tekinthető mozgásnak. Olyan mintha egy nagy lufin laknánk ahol a KRESZ azt mondja, hogy 60 km/h sebességnél gyorsabban tilos közlekedni. A szemközti városba el akarnál menni, de hogy ne lépd túl a sebességet csak 30 km/h sebességgel mész. A lufit folyamatosan fújják fel. Elinduláskor 300 km-re volt a szemközti város mész egy órát ekkor már 400 km-re van tőled a város. Bepereled a szomszéd várost gyorshajtásért. A szomszéd város polgármestere megmutatja a vasmacskát amivel le van horgonyozva a város, hogy egy centit se mozdult a város, hanem közbe a lufi lett felfújva.

Einstein relativitáselmélete megengedi, hogy az Univerzum két távoli pontja közötti távolság nőjön fénysebességnél gyorsabban (elmozdítás nélkül, ez nem tekinthető a szokásos értelemben sebességnek, azaz nem tekinthető úgy hogy időegység alatt történő elmozdulás), amit a természet ki is használ. Elképzelhető hogy ehhez a sötét energia járul hozzá. Nincs ellentmondás ugyanis a sec. relativitáselméletben inerciarendszerekről szokás beszélni ahol a fénysebesség a határsebesség, a téridő sima, ált. relben a a téridő görbe, rücskös. Nincs egész az egész világot lefedő inerciarendszer, csak sok kis lokális inerciarendszer van. Olyan ez mint a térkép, az egész Földet nem lehet egyetlen sík térképpel lefedni, ugyanis a Föld felszíne nem sík. Sok kis sík térképpel lefedhető a Föld felszíne. Ha fogjuk a sok kis sík térképet és összeillesztjük akkor nem fog stimmelni. *** Ha az egész Földet képezzük le egyetlen sík térképpé akkor valahol csaltunk, torzítást végeztünk valahol, sőt a folytonosságot is megszegtük. *** E miatt úgy szokás pl autóstérképes könyvet csinálni, hogy a könyv egyik lapján épp megyünk autóval, majd előbb utóbb lemegyünk arról a térképről és lapozni kell. A másik térképen nem pont a legszélén leszünk, hanem van átfedés hogy van hogy egyszerre mind a két térképen rajta vagyunk, így minimális lesz a gömb felszínből a síkra történő leképezés torzítása.

Az sem annyira nyilvánvaló, hogy mit értünk az alatt, hogy milyen gyorsan távolodnak egymástól a galaxisok, ugyanis ki nem mondott feltételezéseket teszünk ezzel kapcsolatba. Általános esetben nincs is értelme annak hogy az Univerzum két távoli pontja milyen messze van egymástól. Mert mit jelent hogy két objektum most milyen messze van egymástól? Azt jelenti, hogy egy időbe (ami most van) a kettő közötti távolság. Viszont nincs abszolút egyidejűség. Attól függ, hogy honnan nézzük, hogy mi számít mosatnak. Ha van két távoli esemény egy megfigyelő szerint egyidőben, akkor létezik olyan inerciarendszer ahol az egyik esemény volt előbb, míg egy másikból nézve a másik (lásd kauzalitási paradoxon).

Ha mindenki egy helyen volt kezdetben majd innen távolodik mindenki akkor definiálhatjuk úgy a mostot, hogy a találkozás óta eltelt 1 sec, 2 sec, 3 sec stb. Mit ad Isten a világunk pont ilyen, az ősrobbanás pillanatában minden egyhelyen volt. Viszont ha találkoznak akkor összevesznek hogy most ez az ősrobbanástól hanyadik másodperc, hiszen minden megyfigyelőnek másmilyen mértékbe múlik a sajátideje. Mit ad Isten, a világ pont olyan hogy nem találkoznak többé, mivel a világegyetem tágul. Ezért lehet értelmezni nagy távolságokat a világegyetemben. (Galaktikus léptékkel nagy távolságról van szó.)