Miért csak két nem van hím és nőstény a földi fajoknál? Ha több mint két nem lenne sokkal érdekesebb lenne az élet?

#9: stimmel. Én konkrétan azt az esetet írtam, amikor a 3 nem génállománya EGYÜTT szükséges az utódhoz. Ha van 3 nemed, amiből bármelyik 2 elegendő az utódnemzéshez, akkor bármelyik 1 kiesése nem akadályozza a szaporodást. Ez a kiesés létrejöhet csoportok sima fizikális elkülönülésével, kisebb elszigetelt populációkban egy nem eltűnhet. Innentől esélyes, hogy egymástól elszigetelten lesz három eltérő populációd, A+B, B+C, A+C összeállításban. És innentől megindult az elkülönülő fejlődése 3 eltérő fajnak.

Sok esetben most valószínűleg ez a helyzet.

Wadmalac

Érdekes elképzelés, ötletes. Ugyanakkor szerintem nem ad igazán jó magyarázatot a két nem kialakulására. Az általad vázolt modellnek két feltétele van:

1. Az izolált populációk mérete legyen nagyon kicsi.

2. Az izoláció közöttük legyen erő.

Ezzel három gond lehet szerintem. Egyrészt ha abból indulunk ki, hogy eredetileg három nem volt, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy adott populációba csak kettő kerüljön be, kivéve, ha a populáció mérete extrém kicsi. Ha feltételezzük, hogy a három nem azonos valószínűséggel kerül be a populációban, csak nagyon kis populáció esetén lesz reális esélye annak, hogy véletlenül egy populációba csak két nem tagjai kerülnek be.

Ha viszont ilyen populáció mérettel számolunk, és hozzá vesszük az erős izolációt, nagyon nagy lesz a valószínűsége, hogy a populációk könnyen kihalnak (illetve, ha az egyedek képesek ivartalan szaporodásra, ennek a valószínűsége kisebb, de a genetikai változatosság mindenképpen nagyon lecsökken, ami szelekciós hátrány, és az ivaros szaporodást is lényegében értelmetlenné teszi).

Emellett ha feltételezzük, hogy vannak olyan populációk, ahol két nem van, és vannak olyanok, ahol három valamint azt is feltételezzük, hogy a két csoport szaporodásában egyébként nincs érdemi különbség (például egy párosodásból átlagosan ugyanannyi utód születik mindkét populációban), a több nemmel rendelkező populáció valószínűleg szelekciós előnyben lenne, hiszen ott kevesebb energiát kell fordítani a partner megtalálására, gyorsabb lehetne a szaporodási ráta.

Manapság a kutatók a két nem kialakulásának a legvalószínűbb okaként a mitokondrium öröklődését szokták megjelölni (korábban is írtam róla, lásd a linkeket a 8. válaszomban). Miután a nemek specializálódtak (például az ivarsejtekkel) természetesen ez már nehezen változhatott volna meg az evolúció során.

Egy érdekes cikk ezzel kapcsolatban (ismeretterjesztő, de elég jónak tűnik):

[link]

Én ezt ötletként nem igazán a két nem kialakulására akartam feldobni. Írtam is, hogy esetlegesen lehet ez az útja, de semmiképpen sem gondolok minden esetre. Inkább arra, hogy az ilyen háromneműség az evolúció alatt hogyan redukálódhat két nemre.

Amennyire átlátom a háromnemű fajok példáit, nem igazán elterjedt a fejlettebb (egysejtű vagy telepes többsejtű feletti) szinteken. Az alacsonyabb szintek pedig hajlamosak lehetnek a viszonylag korlátozott mobilitás révén az elszigetelődésekre, ami az általam leírt két nemre redukálódásra vezethet.

Nem akarom védeni a kis teóriámat, csak igyekszem figyelembe venni, hogy, akár a populációkat befolyásoló körülményeket nézve is, sokmillió év alatt qrvára sok minden meg tud történni. :)

Wadmalac

"Amennyire átlátom a háromnemű fajok példáit, nem igazán elterjedt a fejlettebb (egysejtű vagy telepes többsejtű feletti) szinteken."

Éppen ez a kérdés, hogy miért nem? Miért pont két nemű (lényegében?) az összes szövetes faj.

"Az alacsonyabb szintek pedig hajlamosak lehetnek a viszonylag korlátozott mobilitás révén az elszigetelődésekre"

Itt nem egészen értem, mire gondolsz. Számos egysejtűnek nagyon jó a terjedési képessége. Ezen kívül hatalmas az egyedszámuk, és gyakran sokkal mozgékonyabbak a testméretükhöz képest, mint az állatok.

Mindenesetre nem mondom, hogy az általad vázolt lehetőségnek nincs szerepet a két nem kialakulásában, de ezt tesztelni kéne (például a csillósokon lehetne, ott elég gyakori a kettőnél több szaporodási típus, ott össze lehetne hasonlítani, hogy van-e összefüggés a szaporodási típusok száma és a mozgékonyság között, de sajnos elég nehéz volna hozzá összegyűjteni az információt).

"Ha a génekben friss szaporodáshoz elég a két nem, nem fog kitermelni harmadikat. A ritka kivételes esetek okai érdekes mutációk lehetnek. Szerintem."

Akkor hadd fordítsam meg a kérdést: miért vannak egyáltalán nemek? Sokkal könnyebb volna az élet, ha mindenki mindenkivel létrehozhatna utódot.

Az egysejtűeknél egyébként a több nem kialakulásánál legfeljebb a megfelelő jelzőanyagok és receptorok kialakítása "plusz munka", hiszen a szaporodási típust általában egy gén alléljai határozzák meg.

Mindenesetre még ha abból indulunk is ki, hogy a több nem kialakulása kevéssé valószínű (több mutáció kell hozzá), kétségkívül megtörténhet, hiszen több, egymástól távol csoportban is találunk ilyet (pl. csillósok, gombák). A kérdés az, hogy ha ez kialakulhat, és elvileg szelekciós előnyt kéne, hogy jelentsen (hiszen nagyobb valószínűséggel talál partnert az egyed - ami egyébként épp a kis mobilitású fajoknál volna jelentős előny), akkor miért nem terjed el ez a szaporodási típus.

"Számos egysejtűnek nagyon jó a terjedési képessége. Ezen kívül hatalmas az egyedszámuk, és gyakran sokkal mozgékonyabbak a testméretükhöz képest, mint az állatok."

Igen, viszont bizonyos esetekben két egymástól 10 centire lévő vízcsepp képviselhet két teljesen elszigetelt populációt, ami a gyors generációváltások miatt igen gyorsan válhat különbözővé egymástól.

De még egyszer nyomatékosítom, ezek csak a gyors agyszüleményeim, nem pedig alátámasztott hipotézisek.

Csupán kiteregettem egy-két valószínű okot arra, hogy hogyan alakulhatott a világ a kétneműség "egyeduralma" felé.