A csillagok napok? A mi napunk is egy csillag? Amiket látni lehet az égen, azok a mi naprendszerünkben (tejútrendszer) vannak, vagy azon kívül?

Igen, a csillagok is napok. Nem a mi naprendszerünk ben keringenek, a tejút ugyanis egy galaxis, amely olyan százmilliárd csillagot tartalmaz.

A távolabbi csillagok azért látszanak állni, mert ugyan mozognak, de olyan iszonyatosan messze vannak, hogy az általuk megtett jelentékeny távolság észrevehetetlen innen, ahonnan nézzük.

Ezen a hivatkozáson találsz egy képet, ami a Göncölszekeret mutatja százezer éve, ma és százezer év múlva, ennyi idő alatt változik csak észrevehetően.

[link]

Igen szabd szemmel talán 3 vagy 4 bolygót lehet látni ami a mi Naprendszerünkben van, ezen kívüli (a Naprendszerünkön kívüli) bolygókat nem látsz csak csillagokat! Amúgy úgy lehet megállapítani hogy bolygó vagy csillag, hogy megnézed hogy finoman vibrál-e (pislákol) a fénye (szcintillál)

lásd:

[link]

A Csillagok messze nem ugyanott vannak mindig. Igaz nem túl nagy az elmozdulásuk, de azért létező dolog. Olyannyira hogy a csillagképek egyik fő paramétere, hogy a jelzett pozíció, melyik évre igaz. A legnagyobb saját mozgással az ismert csillagok közül a Barnard-féle nyílcsillag rendelkezik, évente kb. 10.3" (ívmásodperc) az elmozdulása. Mondjuk ez nem valami nagy érték: kb. a Hold látszó átmérőjének 1/200 (kétszázad) része.

A szabad szemmel is látható csillagok kivétel nélkül a mi galaxisunk csillagai, leszámítva egy-egy speciális esetet (Egy szupernóva robbanás csillaga, időszakosan szabad szemmel is láthatóvá válhat annak ellenére, hogy fényévmilliókra is lehet tőlünk! Igaz ez időszakos eset, és már nem is magát a csillagot látjuk ilyen esetekben ...).

"... A naprendszerrel megközelítőleg egyenlő sebességgel keringenek a galaxisunk tömegközéppontja körül ..."

Ez így, ebben a formában nem igaz. A csillagok Tejút körüli keringési ideje a távolságukkal arányosan nő. A centrumhoz közelebbiek természetesen gyorsabban, míg a messzebb lévők lassabban keringenek, éppen úgy ahogy ez a bolygóknál is közismert. (A mi, azaz a naprendszer távolságában, ez az érték nagyjából 230 millió év/keringés). Fontosnak tartom azért megemlíteni hogy ezekre a keringési időkre NEM jellemző a bolygóknál megszokott, a pályaméret négyzetgyökével fordítottan arányos keringési idő! Az eltérés okára nem térnék ki részletesen.

Amit még tudni érdemes erről, hogy a tejútrendszer spirálkarjainak "keringése" gyorsabb, az azt alkotó csillagokénál! Ez úgy lehetséges hogy a kart alkotó csillagok között, mintegy hullámként, egy sűrűsödés tapasztalható, és ez a sűrűsödés maga, ez forog. Tehát a karok "előtt haladó" (keringő) csillagok átlagtávolsága állandó, de amint a kar "utoléri", ez a távolság lecsökken! Ilyenkor a csillagok kicsit "sűrűsödnek", egymáshoz képest közelednek. Majd amikor a kar "továbbhalad", egy kicsit tágulni fognak egymáshoz képest...

" ... csak néhány bolygót lehet látni, ami a Nap fényét veri vissza az egyik ilyen bolygó a Vénusz, azt mindig lehet látni (persze ha tiszta az ég..."

Ez sem igaz ebben a formában. A Földről szabad szemmel láthatóak a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, esetleg az Uránusz. A Bolygók majdnem mindig láthatóak a Földről, kivéve amikor a Napunktól nem túl nagy szögtávolságra látszan(ná)ak, avagy nem takarja el valami előlünk, valamint amikor maga a Föld sem takarja el a szemünk elől. (Nem cirkumpolárisak a bolygók, mint pl. a "Göncölszekér" csillagai).

És ahogy ezekből is kiderül immár, igen,a többi csillag is kering (a többi mozgás között). És igen hat rájuk is a gravitáció, elsősorban a központi fekete lyuk gravitációja, és persze az összes többi létező, tömeggel rendelkező anyag is.

maci

"... olyannyira, hogy a csillagképek egyik fő paramétere, hogy a jelzett pozíció, melyik évre igaz..."

helyesen:

Olyannyira, hogy a CSILLAGTÉRKÉPEK egyik fő és elválaszthatatlan paramétere, hogy a jelzett pozíció, melyik évre igaz (1957, 2000 Epocha).